"Arra születtem, s azért
jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról.
Aki az igazságból való, hallgat szavamra."
Jn 18,37b
Aki az igazságból való, hallgat szavamra."
Jn 18,37b
Jézus találkozóra hív!
"Jézus kérte, hogy mindenkinek
mondjam meg, hogy a nap folyamán – minden nap – jelöljön ki egy időt,
menjen Hozzá, figyeljen Rá, mert Ő találkozni akar mindenkivel, aki
kész rá, és szólni akar mindenkihez, nemcsak kiválasztott lelkekhez."Bocsa József
piarista atya 2023. október 8-i Szent Anna-réti miséjén elhangzott
homíliáját itt olvashatják.
 |
 |
Szent Anna-rét: Múlt és jövő
Vissza
| a kezdőlapra | a lap tetjére |
Szeresd az öregeket!
(Bevezetés M. Valtorta evangéliumának egy részletéhez)
(Bevezetés M. Valtorta evangéliumának egy részletéhez)
Korunk egyik nagy hibája – de inkább bűne – a múlt eltörlésének
szándéka.
Erről a kérdésről tisztességes ember nem gondolkodhat másként, csak úgy, hogy a múltból a jót meg kell tartani, a rosszat pedig jóvá alakítani. Az uralkodó szellemi áramlat azonban az eltörlésé, a rombolásé. A múlt eltörlésének legfontosabb eszköze az emlékezet megmásítása. Az emlékezet csak részben írott, mert – bár a szerepe gyengül – de van szóbeli emlékezet is. Ezt pedig az idősek hordozzák. Egyáltalán nem mindegy, hogy valaki a II. világháború történetét vagy a „kollektivizálás” időszakát könyvekből, filmekből vagy a saját felmenőitől ismeri meg. Ez még akkor is így van, ha teljesen más a nézőpontja egy ÁVH-s nagyapának és egy paraszt nagyapának. A személyes emlékezés erejét semmi nem pótolhatja, még akkor sem, ha tudjuk, hogy a múlt a szülői, nagyszülői mesékben mindig kissé kiszíneződik. Van, amikor színesebb lesz, van amikor fakóbb.
Akik tehát a múltat el akarják törölni, azoknak el kell törölni a családot, el kell törölni az öregek tiszteletét, sőt, ha lehet teljesen ki kell szorítani őket az életből. Ez a folyamat a szemünk előtt valósul meg. Egyre ritkábbak az együtt élő nagycsaládok, ha mégis van ilyen, az többnyire csak anyagi kényszer miatt van együtt. Jellemzően a fiatal házasok önálló lakásban kezdik az életüket, a szülők távol, ráadásul leggyakrabban legalább az egyik szülő csonka családból jött. (Tudom, ennek ma „mozaikcsalád” a trendi megnevezése, én azonban nem szeretnék mindenben trendi lenni.) Csodálkoznak az anyuka depresszióján. -A mi időnkben ilyen nem volt! – mondta az édesanyám. Igen, de egyedül sem maradt soha a síró csecsemőjével úgy, hogy nem tudta mit tegyen vele, ráadásul maga is rosszul volt, erőtlen és gondolkodásképtelen. Valaki mindig tudott segíteni a családból, olyan, akinek már volt élettapasztalata.
A közelmúltban állapotbeli kötelességem révén gyakran megfordultam egy öregek otthonában. Nívós magánintézet, néhány emberi mulasztástól eltekintve jól végzik a munkájukat. Mégis, amit ott láttam, az szívbe markoló. Az idősek és a betegek lelki magánya megdöbbentő, és ez nem az intézmény hibája. Van, amit nem lehet megadni máshol, csak a családban.
A fiataloknak igen nagy szükségük van illetve lenne az öregek segítségére és tapasztalatára, bár ezt gyakran nem is sejtik. Döbbenten látom, hogy a középiskolás korosztály milyen unott közönnyel viszonyul az idősebb tanáraihoz. Nem is érdekli semmi őket abból, amit mondanak - ugyan, mit tudhat ez az öreg az életről? Emiatt aztán a szakmai tananyagra se figyelnek, nem hogy a nevelési célzatú tanításra. Néhány kivétel akad. Ők jellemzően falusi, és/vagy vallásos gyerekek.
A nagypolitika szintjén is hecckampányt folytatnak az öregek ellen. Már a föld tönkretételéért is ők a felelősek – véletlenül sem a mindenkori uralkodó „elit”.
Mi, keresztények, mire tekintünk, ha valami bajunk van? A keresztre, pontosabban Jézusra, a megváltónkra, szabadítónkra.
A szülők tiszteletére vonatkozó parancs már Mózesnél szerepel. (Kiv 20,12; 21,17) Jézus külön is felhívja a figyelmet ennek a parancsnak a szigorú betartására. (Mk 7,9-13)
Nekünk az a feladatunk, hogy az élet sója legyünk. (Mt 5,13) Gyógyír a szívünknek Valtorta Mária evangéliumának egy részlete. Olvassuk örömmel, és éljük át Jézus mindenen keresztül győzedelmeskedő szeretetét!
Maria Valtorta
szamaritánus nővér 21 éves korában
Fotó: https://commons.wikimedia.org/wiki/
Forrás: Mária Valtorta: Az evangélium, ahogyan nekem kinyilatkoztatott (A könyv kiadása pápai engedéllyel történt.)
A kereszt nagyon erős szimbólum. A kereszténységben Jézus szenvedésére, kereszthalálára és feltámadására emlékeztet. Mindezek a történések a keresztények számára az Isten és az ember kiengesztelődésének történeti útját jelentik. Olyan kiáradását az isteni szeretetnek, aminek a jelentősége alig fogható fel. Megkaptuk bűneink bocsánatát, Jézus ”gonoszságaikat magára vállalta” (Iz 53,11), és azzal együtt „a mi betegségeinket viselte”, „sebei szereztek nekünk gyógyulást”. (Iz 53,4-5)
A kereszt a teológiai gondolkodásnak is az egyik sarokpontja.
Ebben a cikkben egy nagyon szerény célt tűzünk ki. A keresztről, mint a hívők által használt szakrális jelről írunk. Ennek formái a különböző fali és asztali feszületek, keresztek, valamint a nyak- és mellkeresztek. Helyenként az érthetőség kedvéért érintjük a klérus hagyományait is. Írásunkat az inspirálta, hogy a tapasztalatunk szerint a szimbólumok jelentését egyre kevesebben ismerik.
Betekintést adunk a nem katolikus, de keresztény alkalmazásokra és értelmezésekre is. Mindenekelőtt a köztünk és körülöttünk élő ortodox testvéreink, valamint a két nagyobb protestáns egyház, az evangélikus és a református szokásairól írunk.
A közösségek által használt jeleknek mindig van valamilyen szándékolt mondanivalója, valami, amit azzal ki akarnak fejezni. Néha ez lehet titkos, csak egy szűk beavatott réteg által ismert tartalom, amit nyilvánosan soha nem hirdetnek meg, helyette megtévesztő tanításokat terjesztenek a köznépnek. A keresztények által használt kereszt nem titkos tartalmú.
A mai világban igyekeznek elhitetni, hogy a szimbólumok jelentéktelenek, mindenki olyat hord, amilyet akar. Gondoljunk az egyre jobban terjedő tetoválásokra, vagy arra a néhány évre, amikor a hitetlenek divatból hatalmas keresztet hordtak a nyakukban. A német állami TV-ben pár évvel ezelőtt a műsorvezető hölgyek egynémelyike arasznyi kereszttel a nyakában pompázott. Az nem volt baj, de a közelmúltban hazánkban egy közszereplő nyakában lévő kisméretű kereszt politikai felháborodást váltott ki. Úgy tűnik tehát, hogy divatból lehet keresztet hordani, de hitből már nem annyira.
Nem kívánunk foglalkozni a kereszt bármilyen, politika által kisajátított változatával és azoknak értelmezésével. Ezek egy részének a használata történelmi, politikai okból tiltott, mint pl. a nyilaskereszt, a horogkereszt).
Mindenekelőtt, a kereszt lehet korpuszos (Jézus testét valamilyen módon ábrázolja), vagy korpusz nélküli.
A korpuszos keresztnek is két fajtája van. Az egyiken térbeli az ábrázolás, a másikon kevéssé kiemelkedő: vésett, vagy csak nagyon enyhén, a felismerhetőség kedvéért domborított.
Megjegyezzük azt, hogy a kereszten a megfeszített Megváltó mellett Szűz Mária arca, valamint a Mindenható Krisztus képe (ortodox változat) is ábrázolható. Különféle díszek is használhatók. A katolikus álló (asztali) keresztek hátoldalán gyakran láthatók a keresztre feszítés kellékei.
A kereszt készülhet fémből, fából vagy kombinálva. Utóbbi fali és álló kereszteknél gyakori. Ma terjednek az üveg és a zománcozott fém keresztek is. Megjelent a műanyag is, amit kompozitnak neveznek. Ennek a neve arra utal, hogy kétkomponensű műgyantából készült.
Nyakkereszteknél a fa és a fém a legyakoribb. A fémek között előfordul nemesfém (ezüst, arany), akár drágaköves berakással is.
Ez
a szokásos katolikus (latin) kereszt. A Jézus feje fölé szegezett
felirat esetenként megtalálható rajta, de azt nem jeleníti meg egy
külön
keresztág, mint az ortodox keresztnél.
Két fajtája van.
Az egyik a katolikus kettős kereszt. Ez a katolikus egyházhoz kötődik. Nevezik érseki keresztnek is. Amennyiben mellkeresztről van szó, ez így helyes is, az érseki mellkereszt hosszú időn át kettős kereszt volt.
Előfordul az, hogy régi egyházi épületeken kettős keresztet látunk. Általában az érsekségek területén használták. Megjegyezzük azonban, hogy az őrprépostok székhelyét is kettős kereszt jelölte, ami a régi „gyula”, azaz (had)vezér jelölésére szolgált. Ez a kereszt előfordul egyenlő hosszúságú vízszintes szárakkal is, ezért feltételezhető, hogy annak az egyik olvasata a gyula. Ez ugyanis a hun-magyar rovásírás „gy” írásjele, ami jelként fönnmaradt a rovásírás betiltása után is.
A másik hatágú kereszt az ortodox hatágú kereszt. Ma már inkább történelmi emlék, az orosz ortodox egyház területén használták a régi időkben, de akkor sem volt egyeduralkodó.
A kereszt ferde szárát kétféleképpen magyarázták. Egyfelől jelenti a kereszt lábtartóját. Ferdesége azonban szimbolikus. A lefelé mutató vége a minket lehúzó bűnöket, a felemelkedő vége a megváltás révén az új emberré válás lehetőségét szimbolizálja.
A nyolcágú kereszt szimbolikája
Két változatban létezik. Eltérés az alsó (ferde) ág irányában van. Ez merőben külsődleges különbség, jelentésük azonos.
A felirat (felső vízszintes ág)
A felső vízszintes ág a keresztre szegezett feliratot jelzi. A feliratot többféleképpen rövidítik, de a tartalma a Biblia szerinti a katolikusoknál és az ortodoxoknál egyaránt.
A latin változatban a „Názáreti Jézus, a zsidók királya” szavak rövidítése a következő: „INRI”.
A keleti keresztény kereszten ugyanez két formában szerepelhet: IHHI vagy IHЦI.
Ezen a rövidített feliraton kívül az ortodox kereszten a következő feliratok lehetnek:
IC XC - Jézus Krisztus (a Ιησούς Χριστός görög név rövidítése)
NK - NIKA, ami azt jelenti, hogy győztes.
A keresztek hátoldalán gyakran olvasható a „Mentsd meg és őrizz meg” felirat, persze a nemzeti nyelvükön.
Az alsó vízszintes ág
Ez a kéz rögzítésére szolgáló ág, ugyanaz, mint a katolikus keresztnél.
A kereszt ferde szára
Ez a kereszt lábtartóját jelzi. Egyes kereszteken ténylegesen volt ilyen. Az ábrázolás egyébként nem azt akarja kifejezni, hogy Jézus keresztjén volt lábtartó, hanem a ferde elhelyezését használják szimbólumnak: a lefelé mutató vége a minket lehúzó bűnöket, a felemelkedő vége a megváltás révén az új emberré válás lehetőségét szimbolizálja.
IV/1. A test helyzete
A katolikus feszületen a halott Jézus teste realisztikus formában jelenik meg. Ennek ismérvei:
a) A karjait a test súlya lehúzza.
b) A szeme csukva van.
c) Az ujjai befelé görbülnek.
d) A sebeket és a sérüléseket is ábrázolják.
Ezzel szemben az ortodox feszületen az élő Jézust ábrázolják. A karjai vízszintesek, a szeme nyitva van, a tenyerei ölelésre nyitottak. A sebeket általában nem ábrázolják. A fej körül glória van.
IV/2. A domborodás mértéke
A katolikus feszületek általában szoborszerű Krisztus alakkal készülnek. Anyagi okból ismertek síkbeli ábrázolások is. Ez nyakkereszteken gyakori, de út menti feszületeknél is ismert pl. a „bádog feszület”, ahol Jézus testét festett lemezen ábrázolják.
Az ortodox feszületeken csak domború vagy vésett ábrázolással találkozhatunk. Ennek oka ugyanaz, amiért nincsenek szobrok az ortodox templomokban: "Ne csinálj magadnak faragott képet vagy hasonmást arról, ami fent van az égben, vagy lent a földön, vagy a vizekben a föld alatt." (Kiv 20,4)
IV/3. A szögek száma
Az ortodox feszületeken négy szög rögzíti a korpuszt a kereszthez, a katolikuson három. A négy szög mellett azzal érvelnek, hogy az ortodox Bizáncban őrizték azokat a szögeket, amelyekkel az Urat a keresztre szegezték. És ortodox források szerint pontosan lehetett tudni, hogy négy van, nem három.
A Jézus korabeli takarékosságot ismerve, nem valószínű a négy szög.
IV/4. A szemek ábrázolása
Már említettük, hogy az ortodox kereszten Jézus szeme nyitva látható.
A fentiek illusztrálására bemutatunk egymás mellett két feszületet. A baloldali katolikus, a jobb oldali ortodox ábrázolás.
Alak szerint: Szt. Domján, latin, tau, Szent Péter, Szent András kereszt, mankós kereszt – hogy csak néhányat említsünk a rendkívül gazdag történelmi termésből.
Akiket érdekel ez a kérdés, a Jelképtárban*, vagy az interneten bőséges listát talál.
Rendeltetés szerint: Vallási szempontból érdekes a különböző kivitelű keresztek szándékolt rendeltetése. Egy katolikus és egy ortodox példát hozunk.
Hazai katolikus híveink között is ismert a jó halál keresztje, amihez még a sátán távoltartásának tulajdonságát is hozzákapcsolják. Ez nem más, mint a Szt. Benedek kereszt. Egy szép kivitelű mellkereszt képét itt láthatjuk.
A keleti egyházakban használják az ún. áldó keresztet. Nevében a funkciója, de áldáson kívül is alkalmazzák. Prédikálás közben a pap rendszerint a kezében tartja a sátán távoltartására. Bonyolult szimbolikájú, feliratokkal és esetenként a kívülállót meglepő díszítésekkel látják el. Formájáról általában könnyen felismerhető, mert markolata van.
Katolikus előírások
A katolikus egyház nem korlátozza a hívők kereszt viselési szokásait. Mindenki viselhet bármilyen neki tetsző keresztet, ha az nem fejez ki elutasítandó politikai, vallási vagy erkölcsi tartalmat. Kicsit vagy nagyot, egyszerűt vagy drágát. A viselésnek azonban van néhány szabálya.
Egyházi személyek esetén nagy fém mellkeresztet csak a püspökök, apátok és apátnők viselhetnek. A diakónusok, akolitusok és ministránsok szertartás alatt láthatóan csak fakeresztet viselhetnek. Nem tiltott viszont - szertartás alatt sem - nem látható helyen (ing alatt) akár nagy fém kereszt viselése sem.
Az ortodox egyház szabályai
Hasonlóak a fentiekhez, azzal az eltéréssel, hogy ott minden pap megkapja a nagy fém mellkereszt nyilvános viselési jogát.
Az ortodoxok a keresztség után általában hordanak mellkeresztet. Ezzel a kereszténységhez tartozásukat fejezik ki. Ezért elvárják, hogy nem Krisztus-hívő ne hordjon keresztet.
A kereszt tisztelete miatt tiltják az egyéb helyen történő kereszt viselést. Ezért az ortodox hívők nem viselhetnek keresztet a fülükben, a karkötőn, a zsebben vagy a táskán.
A kereszt alakja azonban bármilyen lehet. Lehet korpuszos vagy anélküli, lehet 4, 6 vagy 8 ágú.
Tilos viszont katolikus karakterű feszületet viselniük. Különösképpen tilos a keresztre feszítést nagyon szélsőséges realizmussal ábrázoló feszület viselése. Nem lehetnek láthatóak szenvedések következményei, pl. Krisztus megereszkedett teste, és nem lehet csukott a szeme.
Alább láthatjuk egy ortodox hívő mellkeresztjét.
A protestáns lelkészek (és a híveik általában) nem hordanak keresztet.
Megjegyezzük azonban azt, hogy az evangélikus egyház templomainak tornyán is kereszt áll, és a templomaikban is van kereszt.
A magyarországi református egyházban új jelenség az, hogy már engedélyezik a templomaikban kereszt kifüggesztését.
Hívő ember a keresztet nem amulettként viseli. Több indíttatása is van.
-Hitvallás. A kereszt a nyakban mások számára jelzi azt, hogy mi keresztények vagyunk. Ez pedig hitünk egyfajta megvallása, amit feltétlen pozitívnak kell tekinteni.
-Jelzi egy közösséghez, Isten Egyházához tartozásunkat. Ilyen módon erősíti az egybetartozás érzését.
-Emlékezteti a viselőjét a hovatartozására, arra, hogy ő hívő, és így Isten gyermeke.
-Pozitívan visszahat a hívő magatartására, Isten jele alatt ahhoz méltó magatartást kell tanúsítani, ezzel a kereszt viselője és a környezete is jól jár.
-Sokan gondolják, hogy a kereszt ad egyfajta védelmet. A keleti egyház hívei ezt magának a keresztnek, mint szimbolikus tárgynak is tulajdonítják.
A nyolcágú keresztet keleten régóta a legerősebb védőeszköznek tartják a különféle gonosz szellemek, valamint a látható és láthatatlan gonosz erők ellen.
A katolikus egyház álláspontja szerint azonban a hit védelmét élvezzük, a kereszt csak egyfajta jelzés.
A kereszt ereje nem az alakjában vagy a végek számában rejlik. A kereszt kizárólag a rajta megfeszített Jézusról híres, és amennyiben ahhoz védelem vagy csoda társul, az is kizárólag a rajta meghalt, majd föltámadott Krisztustól származik.
A kereszt formáinak sokféleségét a szimbólumot használó egyházak mindig is természetesnek tartották. Ugyanakkor az ikonoklasztázia (képrombolás) egyes korszakaiban a kereszteket, feszületeket is elutasították. Felmerült ez a 8-9. századi bizánci nagy képrombolás idején is. Studitei Szent Teodor apát, a képrombolás ellen fellépve, e szavakkal védte a keresztet: " mindenféle kereszt igazi kereszt, és földöntúli szépsége és éltető ereje van.”
Irinej szerb pátriárka is hasonló véleményen volt:
« Nincs jelentős különbség a latin, a katolikus, a bizánci és az ortodox keresztek, valamint a keresztények szolgálatában használt egyéb keresztek között. Lényegében minden kereszt egyforma, a különbségek csak formaiak.” – mondta Irinej, aki 90 éves korában a covid járványban (2020-ban) hunyt el.
Nézzük most meg Ferenc pápa őszentsége véleményét a keresztről, mint magunkon hordott jelről.
Ferenc pápa egyik reggeli miséjének** homíliájában felteszi a kérdést: „De mit jelent számunkra a kereszt?”
Válaszol is a feltett kérdésre.
„Igen, persze, a kereszt a keresztények jele, a keresztények szimbóluma. Mi pedig keresztet vetünk, de nem mindig jól, olykor csak úgy hevenyészve… Mert nem hiszünk úgy ebben a keresztben. Máskor meg egyeseknek a kereszt egy hovatartozási jelvény: ’Igen, én azért hordom a keresztet, hogy lássák, keresztény vagyok.’ Ez rendben van, de ne úgy hordjuk, mintha csak egy csapatjelvényről lenne szó, hanem annak emlékére, aki bűnné lett – figyelmeztetett Ferenc pápa. – Megint mások díszként viselik, drágakövekkel kirakott kereszteket hordanak, hogy mutogassák magukat. … Jézus azt mondja ellenségeinek: ’Ha majd felemelitek [a kereszten] az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy én vagyok.’ Aki nem így tekint a keresztre, hittel, az meghal saját bűneiben, és nem részesül az üdvösségben.”
A pápa tehát arra hívja föl a figyelmet, hogy nem a külsőségek, hanem a hozzá kapcsolt tartalom a lényeg.
Jézus keresztjének jelét tehát az iránta érzett szeretetből, istensége elismeréseként és belé vetett hitünk kifejezéseként viseljük. Másképpen csak megtévesztés, önmagunk és mások becsapása, üres, tartalom nélküli forma.
Jegyzetek
*JELKÉPTÁR Szerk: Hoppál, Jankovics, Nagy, Szamadám Több kiadás, "Kereszt" címszó.
**2017. április 4.
Forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-kereszt-nem-egy-csapatjelveny-hanem-isten-aki-szeretetbol-bunne-lett
Képek forrása: Internet, saját rajzok és képek.
Ahhoz, hogy egy
ünnepet megfelelő átéléssel
ülhessünk meg, fel kell készülni. Ehhez az elsődleges segítséget az
egyház liturgiája mindig megadja. Jól tesszük azonban, ha mi magunk is
készülünk.
Bibliai eredetű ünnepek esetén ennek egy lehetséges formája az ünnepre vonatkozó szentírási részletek ismételt elolvasása.
Ezt elősegítendő, megadunk néhány, a Szentlélekkel kapcsolatos részletet. Célszerű a Bibliában is megnézni, hogy a szövegösszefüggéseket is megérthessük.
Az Ószövetség és az Újszövetség emberének élethelyzete közötti alapvető különbség a megváltás tényében van. Van azonban egy másik nagy különbség is, ez pedig a Szentlélekhez fűződő viszonyban található. Jézus elküldette atyjával a Szentlelket, és ő köztünk van.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a Szentlélek működése az Ószövetségben is ismert volt. A Szentlélek ugyanazokat a funkciókat töltötte be az Ószövetségben is, mint a jelenben. A legnagyobb különbség abban van, hogy ma a Szentlélek folyamatosan a hívőkben lakozik.
A Szentlélek munkálkodása az Ószövetségben azonban elég bonyolultan jelenik meg, igazából csak az újszövetségi tanítás alapján érthető, ezért az ószövetségi hivatkozásokat elhagyjuk.
A Szentlélek eljövetelének ígérete:
Amikor együtt volt velük, megparancsolta nekik: Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét, amelyről hallottátok tőlem, hogy János vízzel keresztelt, ti pedig nemsokára Szentlélekkel kereszteltettek meg. (ApCsel 1,4-5)
Ha szerettek, tartsátok meg parancsaimat, én meg majd kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek: az Igazság Lelkét, aki örökké veletek marad. A világ nem kaphatja meg, mert nem látja és nem ismeri. De ti ismeritek, mert bennetek van és bennetek marad. (Jn 14,15-17).
A Szentlélek működéséről:
Jézus Nikodémusnak: „Bizony, bizony, mondom neked: aki nem születik újjá, az nem láthatja meg az Isten országát.” Nikodémus megkérdezte: „Hogy születhet valaki, amikor már öreg? Csak nem térhet vissza anyja méhébe azért, hogy újraszülessék?” Erre Jézus azt mondta: „Bizony, bizony, mondom neked: Aki nem vízből és (Szent)lélekből születik, az nem megy be az Isten országába. (Jn 3,3-5)
De ha én Isten Lelkével űzöm ki az ördögöket, akkor már elérkezett hozzátok az Isten országa. (Mt 12,28)
Ezért mondom nektek: minden bűnre és káromlásra elnyerik az emberek a bocsánatot, de a Lélek káromlása nem nyer bocsánatot. Ha valaki az Emberfia ellen beszél, bocsánatot nyer, de ha a Szentlélek ellen beszél, nem nyer bocsánatot sem ezen, sem a másvilágon. (Mt 12,31-32)
S a Vigasztaló, a Szentlélek, akit majd a nevemben küld az Atya, megtanít benneteket mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek. (Jn 14,26)
De az igazságot mondtam: Jobb nektek, ha elmegyek, mert ha nem megyek el, akkor nem jön el hozzátok a Vigasztaló. Ha azonban elmegyek, akkor elküldöm. Amikor eljön, meggyőzi a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről. A bűnről, amiért nem hittek bennem. Az igazságról, hogy az Atyához megyek, s többé nem láttok. Az ítéletről, mivel a világ fejedelme ítélet alá esett. Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek. Hanem amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek. (Jn 16,7-13)
Ha eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam. (Jn 15, 26)
Ha pedig bennetek lakik annak Lelke, aki feltámasztotta Jézust a halálból, ő, aki Krisztus (Jézust) feltámasztotta a halottak közül, halandó testeteket is életre kelti bennetek lakó Lelke által. (Róm 8,11)
Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Nem a szolgaság lelkét kaptátok ugyanis, hogy ismét félelemben éljetek, hanem a fogadott fiúság Lelkét nyertétek el, általa kiáltjuk: Abba, Atya! A Lélek maga tesz tanúságot lelkünkben, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekei, akkor örökösei is: Istennek örökösei, Krisztusnak társörökösei. Előbb azonban szenvednünk kell vele együtt, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk. (Róm 8,11-17)
Így érvényes az Írás szava: Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik. Nekünk azonban feltárta Isten a Lélek által. A Lélek ugyanis mindent átlát, még Isten mélységeit is. Ki ismeri az ember benső dolgait, ha nem a benne lakó emberi lélek? Hasonlóképpen Isten titkait sem ismeri senki, csak Isten Lelke. Mi nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istentől eredő Lelket, hogy megismerjük, amit az Isten a kegyelemben ajándékozott nekünk. Erről beszélünk is, de nem az emberi bölcsesség tanította szavakkal, hanem ahogy a Lélek tanít, lelki embereknek lelkieket nyújtva. A testi ember nem fogja fel, ami az Isten Lelkéből ered. Balgaságnak tartja, s nem képes megérteni, mert lelkileg kellene megítélnie. Noha a lelki ember mindent megítél, őt nem ítéli meg senki. „Hiszen ki látta át Isten gondolatait, hogy oktatná őt?” Mi azonban birtokában vagyunk Krisztus gondolatainak. (1Kor 2,9-16)
Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt; tőle származik minden közösség az égben és a földön. Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy Lelke által megerősödjetek benső emberré, hogy a hittel Krisztus lakjék szívetekben, s gyökeret verjetek és alapot vessetek a szeretetben. (Ef 3, 14-17)
Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak: A győztesnek az élet fájáról adok enni, amely az Isten paradicsomában van. (Jel 2,7)
Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak: A győztesen nem vesz erőt a második halál. (Jel 2,11)
Mi pedig mindnyájan, akik födetlen arccal tükrözzük vissza az Úr dicsőségét, a dicsőségben fokról fokra hozzá hasonlóvá változunk át, az Úr Lelke által. (2 Kor 3,18)
A Szentlélek kegyelmi adományai:
Nem akarom, testvérek, hogy a lelki adományokat illetően tudatlanok maradjatok. Emlékeztek, hogy amikor még pogányok voltatok, hogyan hajszoltak benneteket ellenkezést nem tűrve a néma bálványok elé. Ezért értésetekre adom, hogy aki Isten Lelke által szól, az egy sem mondja: „Átkozott legyen Jézus.” De azt sem mondhatja senki: „Jézus az Úr”, csak a Szentlélek által. A lelki adományok ugyan különfélék, a Lélek azonban ugyanaz. A szolgálatok is különfélék, de az Úr ugyanaz. Sokfélék a jelek is, de Isten, aki mindenben mindent véghezvisz, ugyanaz. A Lélek megnyilvánulásait mindenki azért kapja, hogy használjon vele. Az egyik ugyanis a bölcsesség ajándékát kapja a Lélektől, a másik a tudás adományát ugyanattól a Lélektől, a harmadik a hitet kapja ugyanabban a Lélekben vagy pedig a gyógyítás adományát szintén ugyanabban a Lélekben. Van, aki csodatevő hatalmat kap, van, akinek a prófétálásnak vagy a szellemek elbírálásának képessége jut osztályrészül. Más különféle nyelveket vagy pedig a nyelvek értelmezését nyeri el ajándékul. Mindezt azonban egy és ugyanaz a Lélek műveli, tetszése szerint osztva kinek-kinek. (1Kor 12,1-11)
A Szentlélek gyümölcsei:
A Lélek gyümölcse viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény. (Gal 5, 22-23)
Az ünnep története
Áldozócsütörtök Krisztus mennybemenetelének az ünnepe. Ez az egyik legrégebbi keresztény ünnep. Már az őskeresztények is megülték, de ők még pünkösdkor, a Szentlélek eljövetelével együtt ünnepelték. A IV. században került át a Bibliából ismert húsvét utáni 40. napra, ami csütörtök. Az ApCsel 1,3 -ban olvashatjuk: „Szenvedése után sokféleképpen bebizonyította, hogy él: negyven napon át ismételten megjelent nekik, és beszélt az Isten országáról.”
Ma Krisztus mennybemenetelét a katolikusság általában a rákövetkező vasárnap ünnepli, de vannak olyan egyházmegyék, ahol csütörtökön tartják meg.
Elnevezései között szerepel még az áldozónap is. Az áldozónap, áldozócsütörtök elnevezés csak a magyar nyelvben érthető. A magyar katolikus tradícióban 1918-ig ez volt a határnapja a húsvéti szentáldozásnak, és innen kapta a magyar nevét.
Az ünnep jelentőségét jelzi, hogy sokáig körmenettel ünnepelték. A középkori és kora újkori Magyarországon az áldozócsütörtöki misén Krisztus szobrát kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig, bemutatva ezzel az ünnep jelentését.
A sárospataki templomban a XVIII. században a kötéllel magasba emelt Krisztus-szobrot a mennyezetnél gyertyás angyal szobrok várták, majd ajándékokat szórtak szét a magasból a híveknek.
Sok helyen kenyérszentelést tartottak ezen a napon, és gyakoriak voltak az áldozócsütörtöki búcsúk is.
Érdekes tény, hogy az erdélyi unitáriusok a XIX. században megünnepelték Jézus mennybemenetelét, bár az unitáriusok Jézust nem tartják isteni személynek.
Bibliai források
A Bibliában a fentebb már említett ApCsel 1,3 hivatkozáson kívül a következő helyeken szerepel Jézus mennybemenetele:
1. „Az Úr Jézus, miután szólt hozzájuk, fölment a mennybe, elfoglalta helyét az Isten jobbján, ők meg elmentek, s mindenütt hirdették az evangéliumot. Az Úr velük volt munkájukban, és tanításukat csodákkal kísérte és igazolta.” (Mk 16,19-20)
2. „Ezután kivezette őket Betánia közelébe, és kezét kitárva megáldotta őket. Áldás közben megvált tőlük, és fölemelkedett az égbe.” (Lk 24,50-51)
3. „Azután, hogy ezeket mondta, a szemük láttára fölemelkedett, és felhő takarta el szemük elől. Amint merőn nézték, hogyan emelkedik az égbe, egyszerre két férfi termett mellettük fehér ruhába öltözve. Ezt mondták nekik: „Galileai férfiak! Mit álltok itt égre emelt tekintettel? Ez a Jézus, aki tőletek az égbe vétetett, úgy jön el ismét, amint szemetek láttára a mennybe ment.” (ApCsel 1,9-11)
A zsidó-keresztény tanítás szerint Krisztus mennybemenetelével ószövetségi próféciák teljesültek.
1. „Felszálltál a magasba, foglyaidat magaddal vitted, embereket tettél magadévá, ó Isten, olyanokat is, akik konokul ellenálltak házadnak, Uram.” (Zsolt 68,19)
2. „Azt mondta az Úr az én Uramnak: „Ülj jobbomra, és minden ellenségedet lábad elé teszem zsámolyul! Az Úr kinyújtja hatalmas jogarod Sionból: uralkodj ellenségeid közepette!” (Zsolt 110,1-2)
Áldozócsütörtök a művészetben
Az Úr mennybemenetele megihlette a művészeket. Szép költemények, festmények és zenei darabok születtek a nagy esemény emlékezetére.
A képi ábrázolásokról itt találunk egy rövid leírást.
Áldozócsütörtök és mennybemenetel a klasszikus zenében:
1. A leghíresebb áldozócsütörtöki himnusz a Ascendit Christus kezdetű középkori, ismeretlen szerző által írt latin nyelvű ének, amelyet számtalanszor feldolgoztak.
2. John Forest angol zeneszerző (1365-1446) többszólamú reneszánsz kórusművének van magyar népének változata is.
A Krisztus a mennybe fölmene kezdetű népének (SZVU 95) szövegét Sík Sándor fordította.
3. A katolikus mise bevezető éneke a mennybemenetel ünnepén a Viri galilei, azaz Galileai férfiak, mit álltok itt az égre nézvén… kezdetű antifóna. Ennek legismertebb feldolgozása Palestrina nevéhez fűződik.
Felhasznált források:
1. Szöveg: Kézikönyvek és https://punkosdinfo.hu/
2. Képek: Wikipedia szabad felhasználású fotói
Ki ne gondolna vissza örömmel és szeretettel a gyerekkori betlehemezésekre? Ma már alig élnek olyanok, akik láthatták-hallgathatták a házhoz járó betlehemezőket. A templomainkban azonban mind a mai napig fennmaradt a karácsonyi pásztorjátékok szép szokása. Felnőttként is gyermeki örömmel nézem ezeket a kedves, tiszta megemlékezéseket. Az egyszerű emberek számára különösen kedves a történet, hiszen Jézust egyszerű emberek, pásztorok köszöntötték először, és nem az előkelők.
A történet előadása mindig és mindenhol más, de a Gyermek iránti szeretet, mint középpont, megmarad.
Az írás új ablakban, itt nyílik meg.
Sokan szeretnék tudni, milyen volt Jézus urunk emberi arca. Nem biztos, hogy helyes ez a kívánság, de emberileg érthető. E sorok íróját meglepte, hogy másképpen nézett ki, mint ahogy elképzelte, és ezzel más is így lehet.
Vallástörténeti és hittani szempontból azonban nagyon is érdekes kérdés, hogy létezik-e hiteles arckép Jézusról.
A képmással kapcsolatban azt is fel kell vetnünk, hogy a régi Jézus arcábrázolások mire támaszkodtak. Az ikonok, festmények nagyon különbözőek, az arc rajzolatában azonban közös vonásokat találunk. Ilyenek a hosszú, egyenes, csak csekély mértékben kiálló orr, keskeny száj, gyenge vagy hiányzó orrnyereg és a csekély mértékben ívelt szemöldök.
1990 óta a torinói lepelről több írás jelent meg magyarul. A lepel alapján készített Jézus portrék közismertek, ma nagyszámú hívő házában megtalálható valamelyik változat. Ezeknek a többsége művészi alkotás, annyi az eredeti belőlük, hogy a festő a leplen található képből indult ki. Pontosabban annak negatívjából, mert furcsa módon a leplen negatív kép van. Mi most a lepel egy részéről készített fénykép negatívját mutatjuk be. Ez eredeti.
Érdekes módon kevésbé ismert a Manoppelloban őrzött kendőn lévő arclenyomat, pedig az pozitív kép, és - legalábbis ránézésre - sokkal részletesebb.
Krisztus Király ünnepének tiszteletére tesszük közzé Begyik Tibor OCDS testvérünk „A manoppelloi csodás Krisztus arc” című írását. Eredetileg tizenkét részben jelent meg a https://szeretetlang.blog.hu-n. A könnyebb olvashatóság és letölthetőség kedvéért egybe szerkesztettük, és pdf formában közöljük a szerző engedélyével.
Húsvétra készülve fedeztem fel a hatalmas lengyelországi Krisztus Király szobrot. Próbáltam választ kapni, miért nem talákoztam vele korábban. Kiderült, hogy csupa olyan sajtótermék referált az eseményről, amiket nem szoktam olvasni.
Hogyan kerül ez a szobor húsvét ünnepén ide? Úgy, hogy Jézus kitárt karja a legerősebb kersztény szimbólumaink közé tartozik. Jézus a kereszten kitárta a karját, hogy iszonyú szenvedése és halála árán megváltson minket, és ezzel magához is ölel bennünket. A feszületet nézve mindig megrendülök, a tárt karok pedig örömmel töltenek el: gyere, várlak, jőjj hozzám! Persze, a tárt karok is mindig emlékeztetnek a keresztáldozatra, ha nem a kereszten látjuk is. De hirdetik a megbocsátást is, és átérezhetjük a bűneinktől való megszabadulás semmihez nem hasonlítható örömét.
Ezért aztán mindig szerettem a kitárt karú, "szeretlek, várlak, jőjj!" érzést sugalló ábrázolásokat, legyen az szobor vagy kép.
A lengyelországi Świebodzinban álló Krisztus Király szobor
(Fotó: By Dominikosaurus - Own work, CC BY-SA 4.0)
Jézus hatalmas, 33 méter magas, 16,5 méteres mesterséges dombocskán álló szobra Nyugat-Lengyelországban található. Ez a szobor három méterrel magasabb, mint a Rio de Janeiro felett magasodó Megváltó Krisztus szobor. Nem a vilgrekord szándéka miatt magasabb a riói szobornál, a 33-as szám Jézus földi életének évszámát szimbolizálja.
Amikor adatokat kerestem erről a magassága miatt világrekorderré vált Krisztus szoborról, igencsak meglepődtem. A magyarországi terjedelmes híradások mindegyike felháborodásának, értetlenségének ad hangot a szoborral kapcsolatban, és mindenképpen meg akarja győzni az olvasóit arról, hogy ez egy érthetetlen és elfogadhattalan dolog, és a lengyelk is szégyellik, ahelyett, hogy örülnének neki. Ebből annyi mindenképpen világos, hogy jelentős társadalmi erők lépnek föl aktívan a kereszténység mindenféle megnyilvánulása ellen. Igaz, ennél kisebb méretű keresztény szimbólum (pl. egy fa kereszt) felállítása is gondot szokott okozni kis hazánban. Ez a szobor pedig olyan nagy, hogy Magyarországról is "látszik."
A Świebodzin városában felállított szobor a helybéli nyugdíjas plébános atya, Sylwester Zawadzki ötlete volt. Eredetileg egy kisebb kerti szobrot akart készíttetni, de a bőséges adományok következtében egyre nőtt a méret. A szobor kb. 400 millió Ft-ba került, és a helyi hívők adták össze. Mirosław Kazimierz Patecki lengyel szobrászművész tervei alapján épült. A műalkotás ösztömege 440 tonna. Teljes szélessége 24 m, a karjai 6-6 méteresek. Koronája aranyozott és kb. 3 m magas. 2010. november 21-én szentelték föl.
A szobor a város széln áll, és egy Tesco áruházra tekint. A fanyalgók szerint ez groteszk, azonban nyilvánvalóan jelzés értékű.
Az atya elmondása szerint a szobor állítására Jézustól kapott indíttatást, ő csak a végrehajtó volt. Sylwester atya már a kétezres évek elején szerette volna a várost hivatalosan Jézus védelme alá helyezni, de az egyházi vezetés akkor nem járult hozzá ehhez.
Figyelmre méltó, hogy Jézus fejét korona ékesíti, és az arca jellegzetes lengyel arc. Ami nagyon érdekes, és nálunk alig ismert: Jézust 2016-ban hivatalosan is Lengyelország királyává koronázták! Ez a szobor tehát Lengyelország királyának a szobra is, nem "csak" Krisztus Királyé.
Jézus lengyel királlyá koronázásának óhaja már régen felmerült. Rozalia Celakówna (1908-1943) lengyel apáca beszámolója szerint Krisztus azt mondta neki, hogy a lengyel üdvösség feltétele az ő királlyá koronázása. A szobor felállítása a koronázás lelki előkészítéseként is felfogható.
Megjegyezzük, hogy a Szűzanyát a lengyelek 350 éve nevezik a királynőjüknek, és nyilvánosan a częstochowai Fekete Madonna képében tisztelik.
Források:
https://www.youtube.com/watch?v=IyQoRUF030k&feature=emb_imp_woyt - lengyel drón film, nagyon szép!
http://www.duchprawdy.com/intronizacja_rozalia_celakowna.htm - weblap Rozalia Celakownáról (lengyel nyelven)
https://www.youtube.com/watch?v=iJAWuiAVeRo - angol nyelvű slide show
http://www.figurachrystusakrola.pl/ - a szobor hivatalos honlapja
https://sanktuariumswiebodzin.pl/ - Świebodzin templomának honlapja (angol és német nyelven is elérhető)
Erről a kérdésről tisztességes ember nem gondolkodhat másként, csak úgy, hogy a múltból a jót meg kell tartani, a rosszat pedig jóvá alakítani. Az uralkodó szellemi áramlat azonban az eltörlésé, a rombolásé. A múlt eltörlésének legfontosabb eszköze az emlékezet megmásítása. Az emlékezet csak részben írott, mert – bár a szerepe gyengül – de van szóbeli emlékezet is. Ezt pedig az idősek hordozzák. Egyáltalán nem mindegy, hogy valaki a II. világháború történetét vagy a „kollektivizálás” időszakát könyvekből, filmekből vagy a saját felmenőitől ismeri meg. Ez még akkor is így van, ha teljesen más a nézőpontja egy ÁVH-s nagyapának és egy paraszt nagyapának. A személyes emlékezés erejét semmi nem pótolhatja, még akkor sem, ha tudjuk, hogy a múlt a szülői, nagyszülői mesékben mindig kissé kiszíneződik. Van, amikor színesebb lesz, van amikor fakóbb.
Akik tehát a múltat el akarják törölni, azoknak el kell törölni a családot, el kell törölni az öregek tiszteletét, sőt, ha lehet teljesen ki kell szorítani őket az életből. Ez a folyamat a szemünk előtt valósul meg. Egyre ritkábbak az együtt élő nagycsaládok, ha mégis van ilyen, az többnyire csak anyagi kényszer miatt van együtt. Jellemzően a fiatal házasok önálló lakásban kezdik az életüket, a szülők távol, ráadásul leggyakrabban legalább az egyik szülő csonka családból jött. (Tudom, ennek ma „mozaikcsalád” a trendi megnevezése, én azonban nem szeretnék mindenben trendi lenni.) Csodálkoznak az anyuka depresszióján. -A mi időnkben ilyen nem volt! – mondta az édesanyám. Igen, de egyedül sem maradt soha a síró csecsemőjével úgy, hogy nem tudta mit tegyen vele, ráadásul maga is rosszul volt, erőtlen és gondolkodásképtelen. Valaki mindig tudott segíteni a családból, olyan, akinek már volt élettapasztalata.
A közelmúltban állapotbeli kötelességem révén gyakran megfordultam egy öregek otthonában. Nívós magánintézet, néhány emberi mulasztástól eltekintve jól végzik a munkájukat. Mégis, amit ott láttam, az szívbe markoló. Az idősek és a betegek lelki magánya megdöbbentő, és ez nem az intézmény hibája. Van, amit nem lehet megadni máshol, csak a családban.
A fiataloknak igen nagy szükségük van illetve lenne az öregek segítségére és tapasztalatára, bár ezt gyakran nem is sejtik. Döbbenten látom, hogy a középiskolás korosztály milyen unott közönnyel viszonyul az idősebb tanáraihoz. Nem is érdekli semmi őket abból, amit mondanak - ugyan, mit tudhat ez az öreg az életről? Emiatt aztán a szakmai tananyagra se figyelnek, nem hogy a nevelési célzatú tanításra. Néhány kivétel akad. Ők jellemzően falusi, és/vagy vallásos gyerekek.
A nagypolitika szintjén is hecckampányt folytatnak az öregek ellen. Már a föld tönkretételéért is ők a felelősek – véletlenül sem a mindenkori uralkodó „elit”.
Mi, keresztények, mire tekintünk, ha valami bajunk van? A keresztre, pontosabban Jézusra, a megváltónkra, szabadítónkra.
A szülők tiszteletére vonatkozó parancs már Mózesnél szerepel. (Kiv 20,12; 21,17) Jézus külön is felhívja a figyelmet ennek a parancsnak a szigorú betartására. (Mk 7,9-13)
Nekünk az a feladatunk, hogy az élet sója legyünk. (Mt 5,13) Gyógyír a szívünknek Valtorta Mária evangéliumának egy részlete. Olvassuk örömmel, és éljük át Jézus mindenen keresztül győzedelmeskedő szeretetét!
Maria Valtorta
szamaritánus nővér 21 éves korában
Forrás: Mária Valtorta: Az evangélium, ahogyan nekem kinyilatkoztatott (A könyv kiadása pápai engedéllyel történt.)
Vissza
| a kezdőlapra | a lap tetjére |
A
kereszt, mint a hitünk szimbóluma
A kereszt nagyon erős szimbólum. A kereszténységben Jézus szenvedésére, kereszthalálára és feltámadására emlékeztet. Mindezek a történések a keresztények számára az Isten és az ember kiengesztelődésének történeti útját jelentik. Olyan kiáradását az isteni szeretetnek, aminek a jelentősége alig fogható fel. Megkaptuk bűneink bocsánatát, Jézus ”gonoszságaikat magára vállalta” (Iz 53,11), és azzal együtt „a mi betegségeinket viselte”, „sebei szereztek nekünk gyógyulást”. (Iz 53,4-5)
A kereszt a teológiai gondolkodásnak is az egyik sarokpontja.
Ebben a cikkben egy nagyon szerény célt tűzünk ki. A keresztről, mint a hívők által használt szakrális jelről írunk. Ennek formái a különböző fali és asztali feszületek, keresztek, valamint a nyak- és mellkeresztek. Helyenként az érthetőség kedvéért érintjük a klérus hagyományait is. Írásunkat az inspirálta, hogy a tapasztalatunk szerint a szimbólumok jelentését egyre kevesebben ismerik.
Betekintést adunk a nem katolikus, de keresztény alkalmazásokra és értelmezésekre is. Mindenekelőtt a köztünk és körülöttünk élő ortodox testvéreink, valamint a két nagyobb protestáns egyház, az evangélikus és a református szokásairól írunk.
A közösségek által használt jeleknek mindig van valamilyen szándékolt mondanivalója, valami, amit azzal ki akarnak fejezni. Néha ez lehet titkos, csak egy szűk beavatott réteg által ismert tartalom, amit nyilvánosan soha nem hirdetnek meg, helyette megtévesztő tanításokat terjesztenek a köznépnek. A keresztények által használt kereszt nem titkos tartalmú.
A mai világban igyekeznek elhitetni, hogy a szimbólumok jelentéktelenek, mindenki olyat hord, amilyet akar. Gondoljunk az egyre jobban terjedő tetoválásokra, vagy arra a néhány évre, amikor a hitetlenek divatból hatalmas keresztet hordtak a nyakukban. A német állami TV-ben pár évvel ezelőtt a műsorvezető hölgyek egynémelyike arasznyi kereszttel a nyakában pompázott. Az nem volt baj, de a közelmúltban hazánkban egy közszereplő nyakában lévő kisméretű kereszt politikai felháborodást váltott ki. Úgy tűnik tehát, hogy divatból lehet keresztet hordani, de hitből már nem annyira.
Nem kívánunk foglalkozni a kereszt bármilyen, politika által kisajátított változatával és azoknak értelmezésével. Ezek egy részének a használata történelmi, politikai okból tiltott, mint pl. a nyilaskereszt, a horogkereszt).
I. A korpusz ábrázolása
Mindenekelőtt, a kereszt lehet korpuszos (Jézus testét valamilyen módon ábrázolja), vagy korpusz nélküli.
A korpuszos keresztnek is két fajtája van. Az egyiken térbeli az ábrázolás, a másikon kevéssé kiemelkedő: vésett, vagy csak nagyon enyhén, a felismerhetőség kedvéért domborított.
Megjegyezzük azt, hogy a kereszten a megfeszített Megváltó mellett Szűz Mária arca, valamint a Mindenható Krisztus képe (ortodox változat) is ábrázolható. Különféle díszek is használhatók. A katolikus álló (asztali) keresztek hátoldalán gyakran láthatók a keresztre feszítés kellékei.
II. A kereszt anyaga
A kereszt készülhet fémből, fából vagy kombinálva. Utóbbi fali és álló kereszteknél gyakori. Ma terjednek az üveg és a zománcozott fém keresztek is. Megjelent a műanyag is, amit kompozitnak neveznek. Ennek a neve arra utal, hogy kétkomponensű műgyantából készült.
Nyakkereszteknél a fa és a fém a legyakoribb. A fémek között előfordul nemesfém (ezüst, arany), akár drágaköves berakással is.
III. A kereszt alakja és ennek
értelmezése
III/1. Négyágú kereszt
III/2. Hatágú kereszt
Két fajtája van.
Az egyik a katolikus kettős kereszt. Ez a katolikus egyházhoz kötődik. Nevezik érseki keresztnek is. Amennyiben mellkeresztről van szó, ez így helyes is, az érseki mellkereszt hosszú időn át kettős kereszt volt.
Előfordul az, hogy régi egyházi épületeken kettős keresztet látunk. Általában az érsekségek területén használták. Megjegyezzük azonban, hogy az őrprépostok székhelyét is kettős kereszt jelölte, ami a régi „gyula”, azaz (had)vezér jelölésére szolgált. Ez a kereszt előfordul egyenlő hosszúságú vízszintes szárakkal is, ezért feltételezhető, hogy annak az egyik olvasata a gyula. Ez ugyanis a hun-magyar rovásírás „gy” írásjele, ami jelként fönnmaradt a rovásírás betiltása után is.
A másik hatágú kereszt az ortodox hatágú kereszt. Ma már inkább történelmi emlék, az orosz ortodox egyház területén használták a régi időkben, de akkor sem volt egyeduralkodó.
A kereszt ferde szárát kétféleképpen magyarázták. Egyfelől jelenti a kereszt lábtartóját. Ferdesége azonban szimbolikus. A lefelé mutató vége a minket lehúzó bűnöket, a felemelkedő vége a megváltás révén az új emberré válás lehetőségét szimbolizálja.
III/3.
Nyolcágú kereszt
A nyolcágú kereszt szimbolikája
Két változatban létezik. Eltérés az alsó (ferde) ág irányában van. Ez merőben külsődleges különbség, jelentésük azonos.
A felirat (felső vízszintes ág)
A felső vízszintes ág a keresztre szegezett feliratot jelzi. A feliratot többféleképpen rövidítik, de a tartalma a Biblia szerinti a katolikusoknál és az ortodoxoknál egyaránt.
A latin változatban a „Názáreti Jézus, a zsidók királya” szavak rövidítése a következő: „INRI”.
A keleti keresztény kereszten ugyanez két formában szerepelhet: IHHI vagy IHЦI.
Ezen a rövidített feliraton kívül az ortodox kereszten a következő feliratok lehetnek:
IC XC - Jézus Krisztus (a Ιησούς Χριστός görög név rövidítése)
NK - NIKA, ami azt jelenti, hogy győztes.
A keresztek hátoldalán gyakran olvasható a „Mentsd meg és őrizz meg” felirat, persze a nemzeti nyelvükön.
Az alsó vízszintes ág
Ez a kéz rögzítésére szolgáló ág, ugyanaz, mint a katolikus keresztnél.
A kereszt ferde szára
Ez a kereszt lábtartóját jelzi. Egyes kereszteken ténylegesen volt ilyen. Az ábrázolás egyébként nem azt akarja kifejezni, hogy Jézus keresztjén volt lábtartó, hanem a ferde elhelyezését használják szimbólumnak: a lefelé mutató vége a minket lehúzó bűnöket, a felemelkedő vége a megváltás révén az új emberré válás lehetőségét szimbolizálja.
IV. Eltérések a korpusz
ábrázolásának módjában a
katolikus és az ortodox feszületeken
IV/1. A test helyzete
A katolikus feszületen a halott Jézus teste realisztikus formában jelenik meg. Ennek ismérvei:
a) A karjait a test súlya lehúzza.
b) A szeme csukva van.
c) Az ujjai befelé görbülnek.
d) A sebeket és a sérüléseket is ábrázolják.
Ezzel szemben az ortodox feszületen az élő Jézust ábrázolják. A karjai vízszintesek, a szeme nyitva van, a tenyerei ölelésre nyitottak. A sebeket általában nem ábrázolják. A fej körül glória van.
IV/2. A domborodás mértéke
A katolikus feszületek általában szoborszerű Krisztus alakkal készülnek. Anyagi okból ismertek síkbeli ábrázolások is. Ez nyakkereszteken gyakori, de út menti feszületeknél is ismert pl. a „bádog feszület”, ahol Jézus testét festett lemezen ábrázolják.
Az ortodox feszületeken csak domború vagy vésett ábrázolással találkozhatunk. Ennek oka ugyanaz, amiért nincsenek szobrok az ortodox templomokban: "Ne csinálj magadnak faragott képet vagy hasonmást arról, ami fent van az égben, vagy lent a földön, vagy a vizekben a föld alatt." (Kiv 20,4)
IV/3. A szögek száma
Az ortodox feszületeken négy szög rögzíti a korpuszt a kereszthez, a katolikuson három. A négy szög mellett azzal érvelnek, hogy az ortodox Bizáncban őrizték azokat a szögeket, amelyekkel az Urat a keresztre szegezték. És ortodox források szerint pontosan lehetett tudni, hogy négy van, nem három.
A Jézus korabeli takarékosságot ismerve, nem valószínű a négy szög.
IV/4. A szemek ábrázolása
Már említettük, hogy az ortodox kereszten Jézus szeme nyitva látható.
A fentiek illusztrálására bemutatunk egymás mellett két feszületet. A baloldali katolikus, a jobb oldali ortodox ábrázolás.
 |
 |
V. Különleges keresztek
Alak szerint: Szt. Domján, latin, tau, Szent Péter, Szent András kereszt, mankós kereszt – hogy csak néhányat említsünk a rendkívül gazdag történelmi termésből.
Akiket érdekel ez a kérdés, a Jelképtárban*, vagy az interneten bőséges listát talál.
Rendeltetés szerint: Vallási szempontból érdekes a különböző kivitelű keresztek szándékolt rendeltetése. Egy katolikus és egy ortodox példát hozunk.
Hazai katolikus híveink között is ismert a jó halál keresztje, amihez még a sátán távoltartásának tulajdonságát is hozzákapcsolják. Ez nem más, mint a Szt. Benedek kereszt. Egy szép kivitelű mellkereszt képét itt láthatjuk.
A keleti egyházakban használják az ún. áldó keresztet. Nevében a funkciója, de áldáson kívül is alkalmazzák. Prédikálás közben a pap rendszerint a kezében tartja a sátán távoltartására. Bonyolult szimbolikájú, feliratokkal és esetenként a kívülállót meglepő díszítésekkel látják el. Formájáról általában könnyen felismerhető, mert markolata van.
VI. A kereszt viselésének módja.
Szokások és szabályok
Katolikus előírások
A katolikus egyház nem korlátozza a hívők kereszt viselési szokásait. Mindenki viselhet bármilyen neki tetsző keresztet, ha az nem fejez ki elutasítandó politikai, vallási vagy erkölcsi tartalmat. Kicsit vagy nagyot, egyszerűt vagy drágát. A viselésnek azonban van néhány szabálya.
Egyházi személyek esetén nagy fém mellkeresztet csak a püspökök, apátok és apátnők viselhetnek. A diakónusok, akolitusok és ministránsok szertartás alatt láthatóan csak fakeresztet viselhetnek. Nem tiltott viszont - szertartás alatt sem - nem látható helyen (ing alatt) akár nagy fém kereszt viselése sem.
Az ortodox egyház szabályai
Hasonlóak a fentiekhez, azzal az eltéréssel, hogy ott minden pap megkapja a nagy fém mellkereszt nyilvános viselési jogát.
Az ortodoxok a keresztség után általában hordanak mellkeresztet. Ezzel a kereszténységhez tartozásukat fejezik ki. Ezért elvárják, hogy nem Krisztus-hívő ne hordjon keresztet.
A kereszt tisztelete miatt tiltják az egyéb helyen történő kereszt viselést. Ezért az ortodox hívők nem viselhetnek keresztet a fülükben, a karkötőn, a zsebben vagy a táskán.
A kereszt alakja azonban bármilyen lehet. Lehet korpuszos vagy anélküli, lehet 4, 6 vagy 8 ágú.
Tilos viszont katolikus karakterű feszületet viselniük. Különösképpen tilos a keresztre feszítést nagyon szélsőséges realizmussal ábrázoló feszület viselése. Nem lehetnek láthatóak szenvedések következményei, pl. Krisztus megereszkedett teste, és nem lehet csukott a szeme.
Alább láthatjuk egy ortodox hívő mellkeresztjét.
A protestáns lelkészek (és a híveik általában) nem hordanak keresztet.
Megjegyezzük azonban azt, hogy az evangélikus egyház templomainak tornyán is kereszt áll, és a templomaikban is van kereszt.
A magyarországi református egyházban új jelenség az, hogy már engedélyezik a templomaikban kereszt kifüggesztését.
VII. A kereszt viseléséhez
kapcsolódó hit és remények
Hívő ember a keresztet nem amulettként viseli. Több indíttatása is van.
-Hitvallás. A kereszt a nyakban mások számára jelzi azt, hogy mi keresztények vagyunk. Ez pedig hitünk egyfajta megvallása, amit feltétlen pozitívnak kell tekinteni.
-Jelzi egy közösséghez, Isten Egyházához tartozásunkat. Ilyen módon erősíti az egybetartozás érzését.
-Emlékezteti a viselőjét a hovatartozására, arra, hogy ő hívő, és így Isten gyermeke.
-Pozitívan visszahat a hívő magatartására, Isten jele alatt ahhoz méltó magatartást kell tanúsítani, ezzel a kereszt viselője és a környezete is jól jár.
-Sokan gondolják, hogy a kereszt ad egyfajta védelmet. A keleti egyház hívei ezt magának a keresztnek, mint szimbolikus tárgynak is tulajdonítják.
A nyolcágú keresztet keleten régóta a legerősebb védőeszköznek tartják a különféle gonosz szellemek, valamint a látható és láthatatlan gonosz erők ellen.
A katolikus egyház álláspontja szerint azonban a hit védelmét élvezzük, a kereszt csak egyfajta jelzés.
A kereszt ereje nem az alakjában vagy a végek számában rejlik. A kereszt kizárólag a rajta megfeszített Jézusról híres, és amennyiben ahhoz védelem vagy csoda társul, az is kizárólag a rajta meghalt, majd föltámadott Krisztustól származik.
A kereszt formáinak sokféleségét a szimbólumot használó egyházak mindig is természetesnek tartották. Ugyanakkor az ikonoklasztázia (képrombolás) egyes korszakaiban a kereszteket, feszületeket is elutasították. Felmerült ez a 8-9. századi bizánci nagy képrombolás idején is. Studitei Szent Teodor apát, a képrombolás ellen fellépve, e szavakkal védte a keresztet: " mindenféle kereszt igazi kereszt, és földöntúli szépsége és éltető ereje van.”
Irinej szerb pátriárka is hasonló véleményen volt:
« Nincs jelentős különbség a latin, a katolikus, a bizánci és az ortodox keresztek, valamint a keresztények szolgálatában használt egyéb keresztek között. Lényegében minden kereszt egyforma, a különbségek csak formaiak.” – mondta Irinej, aki 90 éves korában a covid járványban (2020-ban) hunyt el.
Nézzük most meg Ferenc pápa őszentsége véleményét a keresztről, mint magunkon hordott jelről.
Ferenc pápa egyik reggeli miséjének** homíliájában felteszi a kérdést: „De mit jelent számunkra a kereszt?”
Válaszol is a feltett kérdésre.
„Igen, persze, a kereszt a keresztények jele, a keresztények szimbóluma. Mi pedig keresztet vetünk, de nem mindig jól, olykor csak úgy hevenyészve… Mert nem hiszünk úgy ebben a keresztben. Máskor meg egyeseknek a kereszt egy hovatartozási jelvény: ’Igen, én azért hordom a keresztet, hogy lássák, keresztény vagyok.’ Ez rendben van, de ne úgy hordjuk, mintha csak egy csapatjelvényről lenne szó, hanem annak emlékére, aki bűnné lett – figyelmeztetett Ferenc pápa. – Megint mások díszként viselik, drágakövekkel kirakott kereszteket hordanak, hogy mutogassák magukat. … Jézus azt mondja ellenségeinek: ’Ha majd felemelitek [a kereszten] az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy én vagyok.’ Aki nem így tekint a keresztre, hittel, az meghal saját bűneiben, és nem részesül az üdvösségben.”
A pápa tehát arra hívja föl a figyelmet, hogy nem a külsőségek, hanem a hozzá kapcsolt tartalom a lényeg.
Jézus keresztjének jelét tehát az iránta érzett szeretetből, istensége elismeréseként és belé vetett hitünk kifejezéseként viseljük. Másképpen csak megtévesztés, önmagunk és mások becsapása, üres, tartalom nélküli forma.
Jegyzetek
*JELKÉPTÁR Szerk: Hoppál, Jankovics, Nagy, Szamadám Több kiadás, "Kereszt" címszó.
**2017. április 4.
Forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-kereszt-nem-egy-csapatjelveny-hanem-isten-aki-szeretetbol-bunne-lett
Képek forrása: Internet, saját rajzok és képek.
Vissza
| a kezdőlapra | a lap tetjére |
Készüljünk pünkösdre!
Ahhoz, hogy egy
ünnepet megfelelő átéléssel
ülhessünk meg, fel kell készülni. Ehhez az elsődleges segítséget az
egyház liturgiája mindig megadja. Jól tesszük azonban, ha mi magunk is
készülünk.Bibliai eredetű ünnepek esetén ennek egy lehetséges formája az ünnepre vonatkozó szentírási részletek ismételt elolvasása.
Ezt elősegítendő, megadunk néhány, a Szentlélekkel kapcsolatos részletet. Célszerű a Bibliában is megnézni, hogy a szövegösszefüggéseket is megérthessük.
Az Ószövetség és az Újszövetség emberének élethelyzete közötti alapvető különbség a megváltás tényében van. Van azonban egy másik nagy különbség is, ez pedig a Szentlélekhez fűződő viszonyban található. Jézus elküldette atyjával a Szentlelket, és ő köztünk van.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a Szentlélek működése az Ószövetségben is ismert volt. A Szentlélek ugyanazokat a funkciókat töltötte be az Ószövetségben is, mint a jelenben. A legnagyobb különbség abban van, hogy ma a Szentlélek folyamatosan a hívőkben lakozik.
A Szentlélek munkálkodása az Ószövetségben azonban elég bonyolultan jelenik meg, igazából csak az újszövetségi tanítás alapján érthető, ezért az ószövetségi hivatkozásokat elhagyjuk.
A Szentlélek eljövetelének ígérete:
Amikor együtt volt velük, megparancsolta nekik: Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét, amelyről hallottátok tőlem, hogy János vízzel keresztelt, ti pedig nemsokára Szentlélekkel kereszteltettek meg. (ApCsel 1,4-5)
Ha szerettek, tartsátok meg parancsaimat, én meg majd kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek: az Igazság Lelkét, aki örökké veletek marad. A világ nem kaphatja meg, mert nem látja és nem ismeri. De ti ismeritek, mert bennetek van és bennetek marad. (Jn 14,15-17).
A Szentlélek működéséről:
Jézus Nikodémusnak: „Bizony, bizony, mondom neked: aki nem születik újjá, az nem láthatja meg az Isten országát.” Nikodémus megkérdezte: „Hogy születhet valaki, amikor már öreg? Csak nem térhet vissza anyja méhébe azért, hogy újraszülessék?” Erre Jézus azt mondta: „Bizony, bizony, mondom neked: Aki nem vízből és (Szent)lélekből születik, az nem megy be az Isten országába. (Jn 3,3-5)
De ha én Isten Lelkével űzöm ki az ördögöket, akkor már elérkezett hozzátok az Isten országa. (Mt 12,28)
Ezért mondom nektek: minden bűnre és káromlásra elnyerik az emberek a bocsánatot, de a Lélek káromlása nem nyer bocsánatot. Ha valaki az Emberfia ellen beszél, bocsánatot nyer, de ha a Szentlélek ellen beszél, nem nyer bocsánatot sem ezen, sem a másvilágon. (Mt 12,31-32)
S a Vigasztaló, a Szentlélek, akit majd a nevemben küld az Atya, megtanít benneteket mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek. (Jn 14,26)
De az igazságot mondtam: Jobb nektek, ha elmegyek, mert ha nem megyek el, akkor nem jön el hozzátok a Vigasztaló. Ha azonban elmegyek, akkor elküldöm. Amikor eljön, meggyőzi a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről. A bűnről, amiért nem hittek bennem. Az igazságról, hogy az Atyához megyek, s többé nem láttok. Az ítéletről, mivel a világ fejedelme ítélet alá esett. Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek. Hanem amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek. (Jn 16,7-13)
Ha eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam. (Jn 15, 26)
Ha pedig bennetek lakik annak Lelke, aki feltámasztotta Jézust a halálból, ő, aki Krisztus (Jézust) feltámasztotta a halottak közül, halandó testeteket is életre kelti bennetek lakó Lelke által. (Róm 8,11)
Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Nem a szolgaság lelkét kaptátok ugyanis, hogy ismét félelemben éljetek, hanem a fogadott fiúság Lelkét nyertétek el, általa kiáltjuk: Abba, Atya! A Lélek maga tesz tanúságot lelkünkben, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekei, akkor örökösei is: Istennek örökösei, Krisztusnak társörökösei. Előbb azonban szenvednünk kell vele együtt, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk. (Róm 8,11-17)
Így érvényes az Írás szava: Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik. Nekünk azonban feltárta Isten a Lélek által. A Lélek ugyanis mindent átlát, még Isten mélységeit is. Ki ismeri az ember benső dolgait, ha nem a benne lakó emberi lélek? Hasonlóképpen Isten titkait sem ismeri senki, csak Isten Lelke. Mi nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istentől eredő Lelket, hogy megismerjük, amit az Isten a kegyelemben ajándékozott nekünk. Erről beszélünk is, de nem az emberi bölcsesség tanította szavakkal, hanem ahogy a Lélek tanít, lelki embereknek lelkieket nyújtva. A testi ember nem fogja fel, ami az Isten Lelkéből ered. Balgaságnak tartja, s nem képes megérteni, mert lelkileg kellene megítélnie. Noha a lelki ember mindent megítél, őt nem ítéli meg senki. „Hiszen ki látta át Isten gondolatait, hogy oktatná őt?” Mi azonban birtokában vagyunk Krisztus gondolatainak. (1Kor 2,9-16)
Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt; tőle származik minden közösség az égben és a földön. Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy Lelke által megerősödjetek benső emberré, hogy a hittel Krisztus lakjék szívetekben, s gyökeret verjetek és alapot vessetek a szeretetben. (Ef 3, 14-17)
Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak: A győztesnek az élet fájáról adok enni, amely az Isten paradicsomában van. (Jel 2,7)
Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak: A győztesen nem vesz erőt a második halál. (Jel 2,11)
Mi pedig mindnyájan, akik födetlen arccal tükrözzük vissza az Úr dicsőségét, a dicsőségben fokról fokra hozzá hasonlóvá változunk át, az Úr Lelke által. (2 Kor 3,18)
A Szentlélek kegyelmi adományai:
Nem akarom, testvérek, hogy a lelki adományokat illetően tudatlanok maradjatok. Emlékeztek, hogy amikor még pogányok voltatok, hogyan hajszoltak benneteket ellenkezést nem tűrve a néma bálványok elé. Ezért értésetekre adom, hogy aki Isten Lelke által szól, az egy sem mondja: „Átkozott legyen Jézus.” De azt sem mondhatja senki: „Jézus az Úr”, csak a Szentlélek által. A lelki adományok ugyan különfélék, a Lélek azonban ugyanaz. A szolgálatok is különfélék, de az Úr ugyanaz. Sokfélék a jelek is, de Isten, aki mindenben mindent véghezvisz, ugyanaz. A Lélek megnyilvánulásait mindenki azért kapja, hogy használjon vele. Az egyik ugyanis a bölcsesség ajándékát kapja a Lélektől, a másik a tudás adományát ugyanattól a Lélektől, a harmadik a hitet kapja ugyanabban a Lélekben vagy pedig a gyógyítás adományát szintén ugyanabban a Lélekben. Van, aki csodatevő hatalmat kap, van, akinek a prófétálásnak vagy a szellemek elbírálásának képessége jut osztályrészül. Más különféle nyelveket vagy pedig a nyelvek értelmezését nyeri el ajándékul. Mindezt azonban egy és ugyanaz a Lélek műveli, tetszése szerint osztva kinek-kinek. (1Kor 12,1-11)
A Szentlélek gyümölcsei:
A Lélek gyümölcse viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény. (Gal 5, 22-23)
Vissza
| a kezdőlapra | a lap tetjére |
Áldozócsütörtök - Urunk
mennybemenetele
(Ascensio Domini)
(Ascensio Domini)
Az ünnep története
Áldozócsütörtök Krisztus mennybemenetelének az ünnepe. Ez az egyik legrégebbi keresztény ünnep. Már az őskeresztények is megülték, de ők még pünkösdkor, a Szentlélek eljövetelével együtt ünnepelték. A IV. században került át a Bibliából ismert húsvét utáni 40. napra, ami csütörtök. Az ApCsel 1,3 -ban olvashatjuk: „Szenvedése után sokféleképpen bebizonyította, hogy él: negyven napon át ismételten megjelent nekik, és beszélt az Isten országáról.”
Ma Krisztus mennybemenetelét a katolikusság általában a rákövetkező vasárnap ünnepli, de vannak olyan egyházmegyék, ahol csütörtökön tartják meg.
Elnevezései között szerepel még az áldozónap is. Az áldozónap, áldozócsütörtök elnevezés csak a magyar nyelvben érthető. A magyar katolikus tradícióban 1918-ig ez volt a határnapja a húsvéti szentáldozásnak, és innen kapta a magyar nevét.
Az ünnep jelentőségét jelzi, hogy sokáig körmenettel ünnepelték. A középkori és kora újkori Magyarországon az áldozócsütörtöki misén Krisztus szobrát kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig, bemutatva ezzel az ünnep jelentését.
A sárospataki templomban a XVIII. században a kötéllel magasba emelt Krisztus-szobrot a mennyezetnél gyertyás angyal szobrok várták, majd ajándékokat szórtak szét a magasból a híveknek.
Sok helyen kenyérszentelést tartottak ezen a napon, és gyakoriak voltak az áldozócsütörtöki búcsúk is.
Érdekes tény, hogy az erdélyi unitáriusok a XIX. században megünnepelték Jézus mennybemenetelét, bár az unitáriusok Jézust nem tartják isteni személynek.
Bibliai források
A Bibliában a fentebb már említett ApCsel 1,3 hivatkozáson kívül a következő helyeken szerepel Jézus mennybemenetele:
1. „Az Úr Jézus, miután szólt hozzájuk, fölment a mennybe, elfoglalta helyét az Isten jobbján, ők meg elmentek, s mindenütt hirdették az evangéliumot. Az Úr velük volt munkájukban, és tanításukat csodákkal kísérte és igazolta.” (Mk 16,19-20)
2. „Ezután kivezette őket Betánia közelébe, és kezét kitárva megáldotta őket. Áldás közben megvált tőlük, és fölemelkedett az égbe.” (Lk 24,50-51)
3. „Azután, hogy ezeket mondta, a szemük láttára fölemelkedett, és felhő takarta el szemük elől. Amint merőn nézték, hogyan emelkedik az égbe, egyszerre két férfi termett mellettük fehér ruhába öltözve. Ezt mondták nekik: „Galileai férfiak! Mit álltok itt égre emelt tekintettel? Ez a Jézus, aki tőletek az égbe vétetett, úgy jön el ismét, amint szemetek láttára a mennybe ment.” (ApCsel 1,9-11)
A zsidó-keresztény tanítás szerint Krisztus mennybemenetelével ószövetségi próféciák teljesültek.
1. „Felszálltál a magasba, foglyaidat magaddal vitted, embereket tettél magadévá, ó Isten, olyanokat is, akik konokul ellenálltak házadnak, Uram.” (Zsolt 68,19)
2. „Azt mondta az Úr az én Uramnak: „Ülj jobbomra, és minden ellenségedet lábad elé teszem zsámolyul! Az Úr kinyújtja hatalmas jogarod Sionból: uralkodj ellenségeid közepette!” (Zsolt 110,1-2)
Áldozócsütörtök a művészetben
Az Úr mennybemenetele megihlette a művészeket. Szép költemények, festmények és zenei darabok születtek a nagy esemény emlékezetére.
A képi ábrázolásokról itt találunk egy rövid leírást.
Áldozócsütörtök és mennybemenetel a klasszikus zenében:
1. A leghíresebb áldozócsütörtöki himnusz a Ascendit Christus kezdetű középkori, ismeretlen szerző által írt latin nyelvű ének, amelyet számtalanszor feldolgoztak.
2. John Forest angol zeneszerző (1365-1446) többszólamú reneszánsz kórusművének van magyar népének változata is.
A Krisztus a mennybe fölmene kezdetű népének (SZVU 95) szövegét Sík Sándor fordította.
3. A katolikus mise bevezető éneke a mennybemenetel ünnepén a Viri galilei, azaz Galileai férfiak, mit álltok itt az égre nézvén… kezdetű antifóna. Ennek legismertebb feldolgozása Palestrina nevéhez fűződik.
Felhasznált források:
1. Szöveg: Kézikönyvek és https://punkosdinfo.hu/
2. Képek: Wikipedia szabad felhasználású fotói
Vissza
| a kezdőlapra | a lap tetjére |
Jézus
születése - a betlehemi történet
Ki ne gondolna vissza örömmel és szeretettel a gyerekkori betlehemezésekre? Ma már alig élnek olyanok, akik láthatták-hallgathatták a házhoz járó betlehemezőket. A templomainkban azonban mind a mai napig fennmaradt a karácsonyi pásztorjátékok szép szokása. Felnőttként is gyermeki örömmel nézem ezeket a kedves, tiszta megemlékezéseket. Az egyszerű emberek számára különösen kedves a történet, hiszen Jézust egyszerű emberek, pásztorok köszöntötték először, és nem az előkelők.
A történet előadása mindig és mindenhol más, de a Gyermek iránti szeretet, mint középpont, megmarad.
Jézus születésének
örömteli megéléséhez kívánunk hozzájárulni három kis
írásrészlet közlésével. Mindhárom Mária Valtorta: Az
evangélium, ahogyan nekem kinyilatkoztatott könyvéből
származik. (A könyv pápai jóváhagyással jelent meg.)
Az írás új ablakban, itt nyílik meg.
Vissza
| a kezdőlapra | a lap tetjére |
Jézus arca
a feltámadás pillanatában
(A manoppelloi kendő)
Sokan szeretnék tudni, milyen volt Jézus urunk emberi arca. Nem biztos, hogy helyes ez a kívánság, de emberileg érthető. E sorok íróját meglepte, hogy másképpen nézett ki, mint ahogy elképzelte, és ezzel más is így lehet.
Vallástörténeti és hittani szempontból azonban nagyon is érdekes kérdés, hogy létezik-e hiteles arckép Jézusról.
A képmással kapcsolatban azt is fel kell vetnünk, hogy a régi Jézus arcábrázolások mire támaszkodtak. Az ikonok, festmények nagyon különbözőek, az arc rajzolatában azonban közös vonásokat találunk. Ilyenek a hosszú, egyenes, csak csekély mértékben kiálló orr, keskeny száj, gyenge vagy hiányzó orrnyereg és a csekély mértékben ívelt szemöldök.
1990 óta a torinói lepelről több írás jelent meg magyarul. A lepel alapján készített Jézus portrék közismertek, ma nagyszámú hívő házában megtalálható valamelyik változat. Ezeknek a többsége művészi alkotás, annyi az eredeti belőlük, hogy a festő a leplen található képből indult ki. Pontosabban annak negatívjából, mert furcsa módon a leplen negatív kép van. Mi most a lepel egy részéről készített fénykép negatívját mutatjuk be. Ez eredeti.
Érdekes módon kevésbé ismert a Manoppelloban őrzött kendőn lévő arclenyomat, pedig az pozitív kép, és - legalábbis ránézésre - sokkal részletesebb.
Krisztus Király ünnepének tiszteletére tesszük közzé Begyik Tibor OCDS testvérünk „A manoppelloi csodás Krisztus arc” című írását. Eredetileg tizenkét részben jelent meg a https://szeretetlang.blog.hu-n. A könnyebb olvashatóság és letölthetőség kedvéért egybe szerkesztettük, és pdf formában közöljük a szerző engedélyével.
Vissza
| a kezdőlapra | a lap tetjére |
JÉZUS
KITÁRT KARJA
Húsvétra készülve fedeztem fel a hatalmas lengyelországi Krisztus Király szobrot. Próbáltam választ kapni, miért nem talákoztam vele korábban. Kiderült, hogy csupa olyan sajtótermék referált az eseményről, amiket nem szoktam olvasni.
Hogyan kerül ez a szobor húsvét ünnepén ide? Úgy, hogy Jézus kitárt karja a legerősebb kersztény szimbólumaink közé tartozik. Jézus a kereszten kitárta a karját, hogy iszonyú szenvedése és halála árán megváltson minket, és ezzel magához is ölel bennünket. A feszületet nézve mindig megrendülök, a tárt karok pedig örömmel töltenek el: gyere, várlak, jőjj hozzám! Persze, a tárt karok is mindig emlékeztetnek a keresztáldozatra, ha nem a kereszten látjuk is. De hirdetik a megbocsátást is, és átérezhetjük a bűneinktől való megszabadulás semmihez nem hasonlítható örömét.
Ezért aztán mindig szerettem a kitárt karú, "szeretlek, várlak, jőjj!" érzést sugalló ábrázolásokat, legyen az szobor vagy kép.
A lengyelországi Świebodzinban álló Krisztus Király szobor
(Fotó: By Dominikosaurus - Own work, CC BY-SA 4.0)
Jézus hatalmas, 33 méter magas, 16,5 méteres mesterséges dombocskán álló szobra Nyugat-Lengyelországban található. Ez a szobor három méterrel magasabb, mint a Rio de Janeiro felett magasodó Megváltó Krisztus szobor. Nem a vilgrekord szándéka miatt magasabb a riói szobornál, a 33-as szám Jézus földi életének évszámát szimbolizálja.
Amikor adatokat kerestem erről a magassága miatt világrekorderré vált Krisztus szoborról, igencsak meglepődtem. A magyarországi terjedelmes híradások mindegyike felháborodásának, értetlenségének ad hangot a szoborral kapcsolatban, és mindenképpen meg akarja győzni az olvasóit arról, hogy ez egy érthetetlen és elfogadhattalan dolog, és a lengyelk is szégyellik, ahelyett, hogy örülnének neki. Ebből annyi mindenképpen világos, hogy jelentős társadalmi erők lépnek föl aktívan a kereszténység mindenféle megnyilvánulása ellen. Igaz, ennél kisebb méretű keresztény szimbólum (pl. egy fa kereszt) felállítása is gondot szokott okozni kis hazánban. Ez a szobor pedig olyan nagy, hogy Magyarországról is "látszik."
A Świebodzin városában felállított szobor a helybéli nyugdíjas plébános atya, Sylwester Zawadzki ötlete volt. Eredetileg egy kisebb kerti szobrot akart készíttetni, de a bőséges adományok következtében egyre nőtt a méret. A szobor kb. 400 millió Ft-ba került, és a helyi hívők adták össze. Mirosław Kazimierz Patecki lengyel szobrászművész tervei alapján épült. A műalkotás ösztömege 440 tonna. Teljes szélessége 24 m, a karjai 6-6 méteresek. Koronája aranyozott és kb. 3 m magas. 2010. november 21-én szentelték föl.
A szobor a város széln áll, és egy Tesco áruházra tekint. A fanyalgók szerint ez groteszk, azonban nyilvánvalóan jelzés értékű.
Az atya elmondása szerint a szobor állítására Jézustól kapott indíttatást, ő csak a végrehajtó volt. Sylwester atya már a kétezres évek elején szerette volna a várost hivatalosan Jézus védelme alá helyezni, de az egyházi vezetés akkor nem járult hozzá ehhez.
Figyelmre méltó, hogy Jézus fejét korona ékesíti, és az arca jellegzetes lengyel arc. Ami nagyon érdekes, és nálunk alig ismert: Jézust 2016-ban hivatalosan is Lengyelország királyává koronázták! Ez a szobor tehát Lengyelország királyának a szobra is, nem "csak" Krisztus Királyé.
Jézus lengyel királlyá koronázásának óhaja már régen felmerült. Rozalia Celakówna (1908-1943) lengyel apáca beszámolója szerint Krisztus azt mondta neki, hogy a lengyel üdvösség feltétele az ő királlyá koronázása. A szobor felállítása a koronázás lelki előkészítéseként is felfogható.
Megjegyezzük, hogy a Szűzanyát a lengyelek 350 éve nevezik a királynőjüknek, és nyilvánosan a częstochowai Fekete Madonna képében tisztelik.
 |
 |
| A częstochowai Fekete Madonna | Jézus, Lengyelország Királya |
https://www.youtube.com/watch?v=IyQoRUF030k&feature=emb_imp_woyt - lengyel drón film, nagyon szép!
http://www.duchprawdy.com/intronizacja_rozalia_celakowna.htm - weblap Rozalia Celakownáról (lengyel nyelven)
https://www.youtube.com/watch?v=iJAWuiAVeRo - angol nyelvű slide show
http://www.figurachrystusakrola.pl/ - a szobor hivatalos honlapja
https://sanktuariumswiebodzin.pl/ - Świebodzin templomának honlapja (angol és német nyelven is elérhető)
Szerk.
Vissza
| a kezdőlapra | a lap tetjére |