JELEK
ÉS JELENÉSEK
Ezen az oldalon jelekről és jelenésekről írunk.
SZENT
BERNADETT és a LOURDES-i JELENÉSEK EMLÉKNAPJA
(Február 11.)
|
Soubirous Marie-Bernard – vagy ahogy otthon hívták –
Bernadett, első
gyermekként született 1844-ben. Szülei molnárok voltak, nagy
szegénységben éltek hat gyermekükkel. Bernadett gyakran volt beteg.
Tizennégy éves volt, amikor
1858. február 11-én megjelent neki a Boldogságos Szűz a Gave folyó
közelében, a Lourdes melletti Massabielle-barlangban. A Jelenés
fokozatosan fedte fel magát, majd felszólította, hogy kérését
továbbítsa a plébánoshoz, miszerint építsen egy kápolnát az adott
helyre.
A plébános természetesen fenntartásokkal fogadta Bernadett közléseit,
és azt kérte a kislánytól, hogy kérdezze meg a Hölgy nevét és
virágozzék ki a barlang vadrózsa bokra. Erre csak a 16. jelenés
alkalmával, március 25-én kapott választ: "Én vagyok a Szeplőtelen
Fogantatás" (a rózsabokor is virágba borult)!
A Lourdes-i jelenések
természetfelettiségét 1862-ben az illetékes Tarbes-i püspök, 1891-ben
XIII. Leó pápa hivatalosan is elismerte.
Soubirous Berbadette 1879-ben
súlyos csontrákban szenvedve halt meg a Nevers-i Saint-Gilgard nővérek
kolostorában.
Teste nem látott romlást, ma
is látható a Never-i rendház kápolnájában. |
|
|
1925-ben boldoggá, 1933-ban szentté avatták. Lourdes ma a világ
legnagyobb Mária-búcsújáró helye, ahol sok ember csodásan meggyógyul az
itt fakadó víztől.
Javasolt videók:
A Mária-korszak jelenései, LOURDES I. rész
A Mária-korszak jelenései, LOURDES II. rész Begyik
Tibor OCDS (www.szeretetlang.bolog.hu)
Vissza
A Szűzanya különleges
kegyelmi ajándéka - a Csodásérem és szentje
Minden
évben november 27-én emlékezünk meg a Szűzanya Csodásérméről, és annak
szentjéről, Laboure Szent Katalinról. XIII. Leó pápa
még 1894-ben vezette be a
Szeplőtelen Szűz Mária Csodásérmének ünnepnapját. 1830-ban ezen a napon
kapta
Katalin nővér azt a látomást, ami
alapján a Csodásérem készült.
Ez az ünnep a Szűzanyának szól, a
méltó hálaadás ünnepe kell, hogy legyen. Ugyanakkor tisztelettel meg
kell emlékeznünk hűséges szolgálójáról, Katalinról is.
A Szűzanya a következő szavakkal fordult Katalin
novíciához, második jelenése alkalmával 1830. november 27-én:
"Mindenki, aki a Csodásérmet magánál viseli, nagy kegyelmekben fog
részesülni, különösen akkor, ha bizalommal teszi."
Az érem
leírása a Szűzanyától származik. Katalin megbízatása az volt, hogy a
gyóntató atyján kersztül hozza a világ tudomására az érem viseléséhez
kapcsolt kegyelmekről szóló üzenetet. Azóta a világon sok
millió ember viseli a Csodásérmet, és nagyon sokan részesültek
különleges kegyelmekben.
XVI. Gergely pápa alapos vizsgálat után hitelesnek nyilvánította a
jelenéseket, majd mellkeresztjére erősítve viselte az érmet. Az Érem
használatát és viselését a Katolikus Egyház 1838. december 7-én hagyta
jóvá, és a skapuláréval egyenlő rangra emelte.
E sorok írójának meggyógyulása halálos "gyógyíthatatlan" betegségéből
a Csodáséremhez kötődik. Ráadásul az egész úgy történt, hogy
kétség sem lehetett felőle, hogy a Szűzanya vezetett el a gyógyuláshoz,
ahogyan azt megígérte.
A Csodásérem történetének részletesebb megismeréséhez javaslom
Begyik Tibor
OCDS filmjeit:
A
Csodásérem 1. (15
perc) és
A
Csodásérem 2. (15
perc)
Aki inkább kényelmesen, a szemét pihentetve szeretné meghallgatni az
ismertetést, annak ajánljuk a Mária Rádióban elhangzott
zenés
ismertetést. 🔊 (24
perc)
Vissza
Könnyezik
a Szűzanya szobra Galgahévízen
Nem
új jelenségről van szó. A könnyező szobor ugyanaz a Rosa Mystica,
amelyik Pásztón 2017 óta könnyezett. A 2020-as költözés után új helyén,
Galgahévízen is folytatódik az érdekes jelenség.
A galgahévízi Szent Miklós templom
1
A történet Pásztón kezdődött...
2017.
július 25-én Tariné Horváth Piroska sekrestyés jelezte Zahar Béla
atyának, az akkori pásztói plébánosnak, hogy a temetői Szentlélek
Ispotály Templomban lévő „Szeplőtelenül fogantatott” elnevezésű Segítő
Szűzanya szobor könnyezik. Ez a szobor a 30-as években
készült
gipszből.
A Segítő Szűzanya szobra Pásztón
2
Pár
nap múlva a Rosa Mystica szobron is könnyezést látott. Az utóbbi a
Szent Lőrinc Plébánia templomban volt. Rövid ideig a Plébánia
templomban lévő fatimai Szűzanya szobor is sírt. Összesen tehát három
szobor könnyezett.
A Segítő Szűzanya szobor egy idő után nem
könnyezett, de a Rosa Mystica a mai napig igen. Az intenzitása a
beszámolók szerint változó, és időnként szünetel a könnyezés. Volt,
amikor a könnyek leperegtek az arcán. Máskor „csak” könnybe lábadt a
szeme. A könnyek egy idő után felszáradnak, aztán kezdődik elölről.
E
sorok írója könnybe lábadt szemmel látta. Igaz, már Galgahévízen. Béla
atyát ugyanis 2020-ban Galgahévízre helyezték, a Rosa Mystica pedig
vele költözött. A könnyezés folytatása alátámasztja, hogy ez nem
valamilyen helyi klimatikus adottságból következett.
A könnyezés
tényében egyáltalán nem kételkedtem. A csalás és tévedés lehetősége is
teljességgel kizárt. Béla atya ugyanis nem egy álmodozó, mindkét lábbal
a földön áll. Az igaz, hogy a lelkében és a gondolataiban is ott van
Isten. Az életvitele méltó a hivatásához. Az azonban lehetetlen, hogy
egy jelet ne ismerjen föl. Béla atyáról sokan tudják, hogy hittanári
mesterfokozatot is szerzett, azt azonban kevesen, hogy építészmérnök.
Nem olyan ember, aki nem ismeri föl egy épületben a kondenzvíz
kicsapódását. Az értelmezés más kérdés – arról lehet sokat gondolkodni
és beszélni.
Tanúságot kell tennem
arról, amit láttam
A szobron első ránézésre látszik, hogy kisírt a szeme. Döbbenetes.
A Rosa Mystica Galgahévízen
3
Hogyan
lehet egy szobor szeme kisírt? Élő ember esetében értjük, de egy
szobornál? A másik meglepetés: a szemébe nézve élő emberi szemet
láttam. Nem mozgott, de minden részletében élőnek látszott. A jobb
szemében egy terebélyes, a bal szemében egy kisebb könnycsepp.
A
mintegy 50-60 évvel ezelőtt fából készült szobor szép alkotás, de nincs
rajta semmi különleges. Kivéve a szemét. Mivel a könnyezés előtt nem
láttam, nem tudom, milyen lehetett eredetileg. Most azonban igencsak
különös. Az alábbi képet a helyszínen készítettem. Felnagyítva a
könnycseppek kitűnően láthatóak. Az eredeti felvételt
letölthetően
közzéteszem. Másoláson kívül semmilyen műveletet
nem végeztem rajta.
A könnyes szemek
4
Vajon
mit jelent a könnyezés? Kétségbevonhatatlan, hogy ez egy jel.
A
számunkra ismeretlen jelek jelentésének megfejtése azonban felettébb
nehéz.
Nem mondhatjuk, hogy maga a jelenség ismeretlen lenne.
Könnyező Szűzanya képek, szobrok világszerte voltak és vannak. Mindig
fölkavarják az állóvizet, bizonyára ez az egyik szándékolt hatás.
Gondolkodjunk el a világ dolgairól, az Isten és ember kapcsolatáról és
a Szűzanya szerepéről a világban.
Sok kérdés vetődik föl a
hívő emberben is.
1. Ki tudja, ki tudhatja a helyes választ megadni ezekre a kérésekre?
2. Kinek, kiknek szól ez az üzenet?
3. Miért pont Pásztón jelentkezett a könnyező Szűzanya?
4. Miért könnyezett egyszerre két templomban is?
5. Mit üzen ez a könnyezés?
6. Volt-e következménynek tekinthető kegyelem kiáradás (pl. gyógyulás,
megtérés)?
1.
Az ilyen típusú jelek hivatalos kivizsgálására és elbírálására az
Egyház, elsődlegesen a területileg illetékes püspök jogosult.
Több
hónappal az intenzív könnyezés időszaka után itt is sor került egyházi
vizsgálatra. A szobor a vizsgálat idején éppen nem könnyezett. A
vizsgálatot le is zárták, azzal, hogy nem tapasztaltak semmi
természetfelettit.
Ettől azonban a többi kérdést még meg kell válaszolni.
2.
Véleményem szerint a jel mindenkinek szól, aki hallott róla. A
hitetleneknek azért, hogy gondolkodjanak el, a hívőknek megerősítés és
intelem.
A könnyezés – mint üzenet – szintén mindenkinek szól.
Világos azonban, hogy csak Mária hívők (katolikusok, görögkeletiek és
ortodoxok) azok, akik elfogadják a könnyezés üzenet jellegét, és isteni
kegyelemből közelebb kerülhetnek a megértéséhez.
3.
Miért pont Pásztón? Ebben sok tényező szerepelhet. Pásztón megőrzött,
ápolt, hagyományokkal teli hitélet volt. A plébános is hivatása
magaslatán állt.
4. Az, hogy egyszerre két templomban is könnyeztek a szobrok,
nyilvánvalóan a jel megerősítésére történt.
5. Nem kétséges, hogy Béla atya kulcskérdés. Ő Mária hívő. A Mária
Légió magyarországi lelki vezetője.
A két szobor könnyezését a következőképpen magyarázta a Szent Kereszt
Magazinnak adott interjúban:
A
Segítő Szűzanya azért könnyezett, hogy fölrázza a lelkiismeretünket. Ne
hagyjuk, hogy a rossz eluralkodjon bennünk és a világban.
A Rosa
Mystica könnyezése engesztelésre, azaz a mások bűnei miatti bánat
enyhítésére hívja föl a figyelmünket. Imádságra és áldozatvállalásra
buzdít.
A könnyezés kezdetének időpontjából történelmi eseményekre
való utalásra is gondolnunk lehet. 2017 több olyan történelmi esemény
kerek évfordulója volt, amelyek sátáni diadalokhoz vezettek, és máig
hatóan eltorzították az emberiség életét. Ugyanakkor két jelenésnek is
kerek jubileuma: a fatimai 100., a fallóskúti 70. évfordulója.
6.
A szobornál történtek ima meghallgatások. A helybeliek, ill. az
újságcikkek beszámolói szerint három esetről van biztos információnk.
Egy férfi súlyos pszichiátriai betegségéből gyógyult meg. Egy rákműtét
előtt álló asszony sikeres műtétért imádkozott a szobor előtt. A
kórházban az előzetes vizsgálatkor kiderült, hogy
meggyógyult. A
harmadik esetben egy 16 éve gyermektelen házaspár könyörgött a könnyező
Szűzanyánál gyermekáldásért, és szép kisfiút kaptak.
Természetesen
nem gondolom, hogy válaszoltam a fenti kérdésekre. Töredék ez, a célt
csak az tudja, aki küldte a jelet. Mert míg a hitetlenek többsége
keresi a fizikai magyarázatot, addig a hívő embernek azon kell
gondolkodnia, hogy mi az üzenet tartalma. Hitünk szerint Isten
megvilágítja ezt nekünk.
El kell mondani még valamit. Isten
kisszámú kivétellel a világ általa teremtett törvényeit nem függeszti
föl. Amit el akar érni, azt általában a törvényeken keresztül
éri
el. Egy jel akkor is jel, ha természeti törvényen alapul. Ha megnézzük
az Ószövetség szövegeit, a jelek kivétel nélkül természeti jelek
voltak. A jel mivoltuk nem abban áll, hogy „természetfelettiek”, hanem
abban, hogy felhívják a figyelmünket.
Noé szivárványa is közvetlenül
természeti eredetű volt. Mégis – igen helyesen – úgy értelmezzük, hogy
ez Isten mosolya az emberre.
Említettem, hogy nem egyedülálló a Szűzanya könnyezése.
Magyarországon
a Rosa Mystica-n kívül két közismert esetet tudunk: a győri és a
máriapócsi szentképet. Ezen kívül Jánoshidát kell megemlítenünk, ahol
egy fatimai Szűzanya szobor könnyezett az ottani temetőben.
Végül
felteszek egy kérdést. Látott már valaki nem Szűzanya szobrot sírni?
Rengeteg női szobor van. Szép és kevésbé szép alkotások tömege áll
köztereken, múzeumokban, temetőkben, magánlakásokban. Egyik se
könnyezett még.
A templom a
misék alatt, illetve előzetes egyeztetéssel tart nyitva. Egyéb
esetekben csak az előtérbe lehet bemenni, ami imádkozásra alkalmas, de
a szobor onnan távol van.A plébánia telefonszáma: (28) 461 - 209
Források
Újságcikkek:
1.
Könnyező Szűzanya
szobrok Pásztón. Szent Kereszt Ökumenikus Magazin XIV.
évfolyam, 2018. 1. szám 4-5.o.
2.
Értünk lábad könnybe
a Madonnák szeme. Nógrád megyei Hírlap, 2020. június 20.
3.
Ezreket vonzottak már
Pásztóra a könnyező Madonnák
https://www.nool.hu/kozelet/helyi-kozelet/ezreket-vonzottak-mar-pasztora-a-konnyezo-madonnak-3314393/
Feltöltés jelölt ideje: 2020.06.30. Letöltve: 2021.08.23.
Videók:
https://www.youtube.com/watch?v=iSQQb2QaZZo
https://www.youtube.com/watch?v=xpGsJ1AV1Q4
https://www.youtube.com/watch?v=buSwQCtACaQ
Képek:
1. FaceBook
2. index.hu
3. és 4. A szerző felvételei
H.F.