A Boldogságos Szűz Mária ünnepei régen és ma Arany és ezüst, nap és hold a katolikus szimbolikában Az Aranymiatyánk Angyalok Királynéja (Angyalos Boldogasszony) Begyik Tibor OCDS: Szűz Mária efezusi házának története (Recenzió) A Boldogságos Szűz Mária bemutatása a templomban Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja A Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Bonaventura, Szent : A Boldogságos Szűz Mária zsoltárkönyve Érdekességek Szent Bonaventuráról A Garabandáli Szűzanya Bácsbokodon Gyertyaszentelő Boldogasszony Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére Gyümölcsoltó Boldogasszony 2024 Halottak napja, és ami hozzá kapcsolódik

Havas Boldogasszony Ünnepe Kármelhegyi Boldogasszony A karácsony védelmében A lorettói szent ház átvitele Május, a Szűzanya hónapja Mária-enciklopédia  Kalocsa, 1950  Mindenszentek ünnepére  Október - a rózsafüzér hónapja  Az országfelajánlás megújítása A Rózsafüzér Királynőjének ünnepe Sarlós Boldogasszony A szeplőtelen fogantatás ünnepe Szűz Mária efezusi házának története Szűz Mária szent nevének emléknapja

    A Szűzanya ünnepei a naptári évben a többi egyházi ünnep közé illeszkednek. Kialakulásuknak, értelmezésüknek és ünneplésüknek ugyanúgy megvannak a történeti mozzanatai, mint az Egyház működésének.

    Isten örök, a kinyilatkoztatott értékrend is örök. Mi emberek sokat változunk. Látszólag mindenképpen. A technika tényleg sokat fejlődött, a látszat fény és csillogás. De ugyanúgy megvan az árnyék. Nyomor, szegénység, járvány, istentelen, bűnös, erkölcstelen életvitel és tönkretett természeti környezet. Tömeges ateizmus, keresztényellenesség, sőt, keresztényüldözés, lelki sötétség. Nem szorul bizonyításra, hogy a föld most is a világ fejedelmének uralma alatt áll. Ez azonban az ember választásának következménye, és nem Isten akarata.

    Soha nem volt olyan fontos az evangelizáció és ennek részeként a hitvallás, mint napjainkban. A Boldogságos Szűz Mária megerősít minket a küzdelmeinkben. A Máriához fordulást segítik az ünnepei is.

    Forduljunk hozzá bizalommal és szeretettel!

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    Sohase gondoltam volna, hogy a karácsonyt védeni kell. Ma pedig ez a helyzet. Jézus születésének ünnepéből az ajándékozás nagy ünnepe lett. De nem csak az anyagiassággal igyekeznek eltemetni Jézus születésének tényét és emlékünnepét, hanem szellemi módon is meg akarják zavarni.

    Amit látunk

    Világszerte készülődnek a karácsony ünneplésére. Ki hogyan, mert nagyok a különbségek. A korábban keresztény kultúrájú országokban általános az ünneplés. Mást jelent a szekularizált tömegek számára, és megint mást a hívők számára.

    A hitetlenné vált tömegek számára általában egy olyan évvégi ünnep, ami a családok összejövetelével és egymás megajándékozásával jár. Ez még a jobbik változat, hiszen sok hitetlen is a szeretet ünnepének nevezi a karácsonyt. Ma azonban az is egyre gyakoribb, hogy a tehetősebbek szállodákba vonulnak, és ott töltik a karácsonyt. Ez utóbbi „ügyes” menekülés a karácsonnyal járó vendégjárástól és vendéglátástól, és persze az ezzel járó munkától, kényelmetlenségektől. Van ennek a menekülésnek még egy szempontja: megszabadulnak a kötelezőnek érzett ajándékozás kényszerétől.

    Az ajándékozás kényszer, vagy lehetőség?

    Máris itt vagyunk egy olyan tényezőnél, ami sötét felhőként borul a karácsonyra. Ez pedig az ajándékozás kényszere. Alig 200 év alatt sikerült elérni a társadalmat a maguk céljai szerint alakítóknak, hogy a karácsonnyal kapcsolatban majdnem mindenkinek az ajándékozás jut eszébe.

    Kinek „kell” vennem ajándékot? Mit vegyek neki? Miből vegyem meg? Az ajándék alatt mindenképpen valami materiálisat értenek, tárgyat vagy szolgáltatást. És a tárgyi, anyagi ajándékozás alapvető elvárásként, sőt, kényszerként jelenik meg! Nem kell részletezni, hogy ez milyen feszültségeket szül. A pénz még a gazdagoknál is véges, nem beszélve a többségről. Az emberek nagyobb része folyamatosan küzd az általa szükségesnek ítélt anyagi javak megszerzéséért. (Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy ha az idejükből szentelnének egy tizedet – csak egy tizedet – Istennek, sokkal jobban járnának, még anyagilag is.) Nagy fejtörés úgy megoldani az ajándékozást, hogy a megajándékozott olyat kapjon, aminek örül, vagy legalábbis használható a számára. Ehhez még hozzájön, hogy a megajándékozottak között értékarányokat is be kell tartani. Az nem lehet, hogy az egyik unoka okostelefont kap, a másik meg egy farmert. Folytathatnánk, de ismeri mindenki ezt a problémát. A legrosszabb persze azoknak, akik szívesen ajándékoznának a szeretteiknek, az se kérdés, hogy mit, mert hiányt látnak ruházatban, hétköznapi eszközökben – de nincs pénz még a rendes étkezésre sem.

    A helyzet pedig nemhogy javulna, de egyre rosszabb. Az agresszív médiareklámok és a trendek követése vágyának hatására egyre drágább eszközök a „menők”. Már a kisiskolás gyereknek is okostelefont, számítógépet, laptopot, de minimum tabletet kell venni. Bár a legtöbb családban ez nehézség, megteszik, sokszor kölcsön felvételével. Ez utóbbi elképesztően veszélyes. Kölcsönt még kiszámítható körülmények között is nagyon meg kell fontolni, a kiszámíthatóság pedig nem jellemzi a mai Európát. Azzal nyugtatják meg magukat, hogy mindez a gyerekük tanulásához szükséges, és a gyerekért mindent megtesznek. Utóbbiról azért lehetne beszélni, mert a gyerekek a mai világban a legtöbb családban úgy jártak, mint Isten: nincs rájuk idő. Pedig a legtöbb, amit valaki a gyerekének adhat, az a vele eltöltött idő.


    A karácsony átadása a sátánnak

    1. A Télapó

    A New Age egyik új akciója a karácsony deszakralizálása. Ennek első lépése Mikulás lecserélése Télapóra.


    A fenti képen a Mikulás (=A szegényeket támogató Miklós püspök emléke) leváltására kitalált Télapó, a felirat pedig a betiltott "boldog karácsonyt" helyett "kellemes ünnepeket". 
    Lehet ünnepelni Télapót vagy valami mást, de sokfelé a karácsonyt már ki se lehet mondani.


   2.  A grincsfa

    A grincsfa eredete egy meséhez kötődik, de a mese tartalma már mutatja, miről van szó.
A mese történetében megjelenő szőrös manó, Grincs, utálja a karácsonyt, és ezért úgy dönt, hogy ellopja a karácsony összes tárgyi feltételét. Össze is szedi a karácsonyfákat az alattuk lévő ajándékokkal együtt. Nincs elég helye, ezért a karácsonyfákat összekötözi, a csúcsukat visszahajtja.
   
Később aztán megkönyörül az embereken, és visszaadja, amit ellopott, de a saját szimbólumait elterjesztette. Ebből a meséből készítettek 2018-ban egy animációs filmet, és ennek nyomán terjedt el a grincsfa az egész világon. Már Magyarországon is lépten-nyomon találkozhatunk vele.

    Mi a baj a grincsfával? Az, hogy egyértelműen a karácsonyi szimbólumrendszer ellen támad.
A fák megkötözése a megváltás reménye helyett a szorongató bűnt jeleníti meg. A lefelé hajtott csúcsa legalábbis a földre mutat, ha nem a pokolba. Nálunk általában nagynövésű zsurló fajokból (téli zsurló, óriás zsurló) készítik. A zsurlóknak e két faja mérgező. (Ugyanakkor a hazánkban gyakori mezei zsurló gyógynövény.)

    Fontos megemlíteni, hogy a grincsfán nincsen se gyertya, se más megvilágítás. Így az asszociáció a világ világosságával (Jézussal) kizárt.

    A grincsfa se megnyugtató szimbólum, de a manókkal ennél is nagyobb baj van.


    3. A manók

    A legtöbb ember a manókat mesebeli lényeknek tartja. Kétségtelen, hogy a magyar népmesékben is gyakran előfordulnak manók. Ezek jobb esetben kellemetlen tréfákat űznek, máskor határozottan ártanak.

    Az emberek gyanútlanok, és a manóban csupán egy kedves játékfigurát vélnek felismerni. Ezt Magyarországon – vélhetően akaratlanul – az egyik régi TV-s mesefilm is megalapozta.

    A baj ott van, hogy a manó egyfajta létező, szellemi lény, legalábbis abban az értelemben létezik, hogy a sátánnak valamilyen megjelenési, vagy megnyilvánulási formája.

    Gyakran tapasztaljuk, hogy a sötétség szolgáinak, a démonoknak létezésében és azoknak különböző formában történő megjelenésében még a keresztények egy része sem hisz. Ez olyan tévedés, amiért drága árat fizethetünk.

    Ha beütjük az internetes keresőben a „manó” vagy a ”gnomes” szót, igencsak meglepődünk. Képek, kifestők, bábok tömegét kínálják. A színeik nagyon jellemzőek: pirosok és/vagy zöldek. A két szín eredetén sokat nem kell gondolkodni. A piros a régi divatú, kommunista Télapó színe, a zöld manó pedig a megzöldült, „modern” világé.

    Kiemelkedő ötlet az egész karácsonyfa manósítása, és a manó karácsonyfadísz. Mindez persze a kreativitás jegyében, és nincs semmi hátsó gondolata.


    Feltehetjük a kérdést: miért baj, hogy manókkal dekorálunk?
Azért, mert a szellemi lényeknek vannak ún. hívójelei. És a manónak a manó vagy gnóm báb hívójele!
A karácsonyi dekorációnak használt manó, vagy az ajándékként kapott kirakós kép bizony nagy kincs – a sátánnak. Az ajtók nyitva!

    A karácsony tehát anyagi és szellemi támadás alatt áll. Sokfelé mindez állami támogatást kap, tudjuk, hogy van olyan ország, ahol nem is lehet nyíltan ünnepelni a karácsonyt.

Mi tegyünk?

    Az ünnep lényegét tartsuk szem előtt. Karácsony nem az évvégi vakáció bevezetése kötelező ajándékozással megspékelve, hanem a megváltónak, Jézus Krisztusnak a születésnapja.
Isten azért jött közénk, hogy üdvösséget hozzon nekünk. Megszabadított minket a sátán kötelékétől, helyreállította Isten és ember megromlott kapcsolatát.

    Ha azt mondja valaki, hogy ez a világon nem látszik, nem sokat téved.  A megváltás ingyenes, de el kell fogadni! Meg kell szakítani a kapcsolatot a bűnnel, és el kell fogadni Jézust urunknak és megváltónknak.

    A mai embernek ez nehéz, mert anyagi gazdagságban és érzéki élvezetekben gondolkodik. Mintha Isten ellene lenne annak, hogy mi jól éljünk! Egyáltalán nem. Isten az övéinek nagyon sokat ad. De ahhoz, hogy az ő szerető gondviselését az élet minden területén (test és lélek egészsége, anyagiak) élvezni tudjad, a te lépésed hiányzik. Ő már megtette a magáét, amikor vállalta a kereszthalált. Feltámadása a hitetleneknek is megmutatta, ki ő. Neked kell elutasítani e világ fejedelmének, a sátánnak az uralmát, és sokkal jobb lesz az életed.
Ideje lesz megtenned, mert a jövőben Isten védelme nélkül nem sok esélyed lesz az emberhez méltó életre.

    A karácsony jó kezdetnek. Miután Isten maga a szeretet, neked is telve kell lenned szeretettel. Fordulj a környezted felé szeretettel. Gondoskodj azokról, akiknek arra szükségük van. Fejezd ki a szeretetedet a házastársad, szüleid, gyerekeid, rokonaid, közeli munkatársaid, barátaid iránt. Ne tárgyi ajándékokkal – találd meg a módját anélkül!

    Kiket ajándékozz meg anyagi javakkal? Akik arra rászorulnak! Akiknek élelemre, ruhára, vagy éppen tüzelőre van szükségük. Ahelyett, hogy megvennéd a gyerekednek a századik plüsskutyát, tegyél jót egy szegény ismerősöddel. Ebbe vond be a gyerekeidet is. Hadd tanulják meg idejében: jobb adni, mint kapni!
Nincs szegény ismerősöd? Akkor jobb lesz, ha átgondolod, hogyan élsz, mert valami baj van veled. Tedd meg, amíg nem késő!

    Ünnepelj hagyományos karácsonyfával. Ha drága, akkor egy kis fenyődísszel. Ne hidd el a hazug propagandát! Nem erdőt vágnak ki, a fenyőket mezőgazdasági területen vagy kertben termesztik, ugyanúgy, mint a borsót vagy a paprikát, csak a fenyő több évi gondoskodást igényel. A műfenyő műanyag volta miatt kétszer szennyezi a természetet. Először az előállításakor, másodszor a kidobásakor. Igaz, néhány évig általában használható.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    Október 7-e a Rózsafüzér Királynője, más néven Olvasós Boldogasszony napja. E hálaünnepen Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért imádkoznak a keresztény hívek. Az olvasó imádkozása a domonkos szerzeteseknek köszönhetően a XV. század folyamán nyerte el mai formáját. Mária e jeles ünnepét V. Piusz pápa (1566-72) rendelte el a lepantói csata emlékezetéül, először Győzelmes Boldogasszony néven.
A szentolvasó imádkozásával, az Istenszülő iránti tiszteletünket kifejezve, Jézus életéről elmélkedünk, megváltásunk titkaira emlékezünk. Máriával együtt újra megerősíthetjük az igent Isten akaratára.

     A rózsafüzér négy forrásból eredeztethető: a zsoltározás, a Miatyánk, az Üdvözlégy és az imaláncok határozták meg kialakulását – ezekből adódott össze körülbelül a XV. században a ma ismert rózsafüzér.

     A XIII. században sok szerzetesrendben imádkozták a zsoltárokat, néhány helyen mind a százötven zsoltárt. Azok a barátok, akik nem tudtak olvasni, százötven Miatyánkot mondtak a zsoltárok helyett. A hagyomány szerint Szent Domonkos kapta a rózsafüzér ajándékát, mely azonban, csak évszázadok során érte el mai formáját! A rózsafüzér kezdetben százötven Üdvözlégyből állt, melynek csak az első, szentírási részét mondták. IV. Orbán pápa 1261-ben adta hozzá Jézus nevét.

     A XV. században a rajnavölgyi karthauzi szerzetesek minden Üdvöz-légyhez hozzárendeltek egy titkot Jézus életéből, ami elmélkedésre, szem-lélődésre indította az imádkozókat. Többnyire csak ötven Üdvözlégyet mondtak, és így ötven titkot soroltak fel.

     A karthauzi Porosz Domonkos az ötven Üdvözlégyet tizedekre osztotta, s ezen imádságot rosariumnak, vagyis Mária rózsakoronájának nevezte el.

     Alanus de Rupe, domonkos szerzetes Douaiban 1468–70 körül megala-pította a Rózsafüzér Társaságot, amely nagyban hozzájárult a szentolvasó imádkozásának elterjedéséhez.

     A Dicsőség és az apostoli hitvallás, valamint az öt tizedet megelőző három Üdvözlégy az isteni erényekkel kapcsolatban a tridenti zsinat után, a XVI. században került a rózsafüzérhez.

     Az üdvözlégy második része – Asszonyunk, Szűz Mária... – csak később lett része az imádságnak, Szent V. Piusz pápa kezdeményezésére, aki 1568-ban hivatalosan jóváhagyta a rózsafüzért.

     1572. október 7-én szintén V. Piusz vezette be ünnepét Győzedelmes Nagyasszonyunk tiszteletére, az 1571-es lepantói tengeri ütközet emléké-re. A pápa és az egész keresztény világ a lepantói győzelmet a rózsafüzér-imádságnak, illetve a Szűzanyának tulajdonította. Szent V. Piusz a csatát segítendő, a rózsafüzért imádkozta; közben látomása volt: a győzelmet látta. Délben valóban megfordult a szél, a füstöt a törökökre vitte, így a keresztesek győztek.

     XIII. Gergely 1573-ban a Legszentebb Rózsafüzér elnevezéssel október első vasárnapjára helyezte át az ünnepet azon templomok és kápolnák számára, ahol rózsafüzér-oltár volt. Savoyai Jenő 1716-ben kivívott péter-váradi győzelme emlékére, ahol szintén a rózsafüzér imádkozása segítette a győzelmet, XI. Kelemen pápa (1700–21) az egész egyházra kiterjesztette. XIII. Leó pápa 1887-ben megemelte az ünnep rangját, s a domonkos miseszövegeket tette általánossá. Szent X. Piusz pápa 1913-ban visszahelyezte az ünnepet október 7-re.

(Első megjelenés: www.szeretelang.blog.hu)

Felhívjuk a figyelmet A SZENT RÓZSAFÜZÉR ÉRTÉKE és ÍGÉRETEI cikkre.


Elmélkedések a Szűzanyáról. Mit tanítottak a pápák a szentolvasóról?

XI. PIUSZ PÁPA A SZENT RÓZSAFÜZÉRRŐL

A RÓZSAFÜZÉR RENDKÍVÜLI HATÉKONYSÁGA

A RÓZSAFÜZÉR A LÉLEK TÁPLÁLÉKA

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    I. Jusztinianusz császár a Szűzanya születésének feltételezett helyén, az ószövetségi templom közelében templomot építtetett. Ezt 543. november 21-én szentelték fel. Bár a templom később megsemmisült, az emléknap fennmaradt. Keleten már a VIII. századtól ünnepelték, a nyugati liturgikus naptárba azonban V. Sixtus pápa csak 1585-ben vette fel. Érdekes, hogy mi magyarok a XII. sz. vége óta megüljük e napot. Ennek az a magyarázata, hogy III. Béla királyunk Bizáncban nevelkedett, és magával hozta a keleti hagyományt.

    Tartalmában az ünnep ősrégi hagyományra épül. Joachim és Anna házasságából hosszú ideig nem született gyermek. Anna asszony fogadalmat tett, hogy születendő gyermekét az Úrnak fogja szentelni.

    Damaszkuszi Szent János írja Máriáról: "Három éves koráig a szülői házban nevelkedett, majd elvitték a jeruzsálemi Templomba és ott élt nyolc évig, a templom szolgálatára szentelt hajadonokkal. Itt a Szentlélek irányításával nemcsak tisztaságát őrizte, hanem a kegyelem is napról napra nőtt benne. Ragyogó tisztasága és kegyelemmel teljessége lett az alap arra, hogy általa szülessen meg a Megváltó".
 
    A liturgiában arra emlékezünk, hogy a Názárati Szűz Istennek szentelte magát.

Forrás: Magyar Kurír

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Szokatlan, amikor nem egy frissen megjelent könyvre hívják föl a figyelmet. Most mi mégis ezt tesszük.*

A Szűzanyára vonatkozó magyar nyelvű források összegyűjtése közben találtam rá ennek a könyvnek az elektronikus kivonatára, és ez elég is volt ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődésemet. Sikerült egy példányt szereznem a Kalocsai Főegyházmegye Levéltárából.

Mint Máriát szerető és tisztelő katolikus, nagyon vártam a könyv megérkezését. Ez azonban még annál is nagyobb meglepetést okozott, mint amire számítottam. Nehéz szavakkal leírni, hogy mit éreztem, amikor ezt a csodálatos könyvet a kezembe vettem. Valami olyasmit éltem át, mint amikor sok évvel ezelőtt a Dunán egy kis lélekvesztő vízi járműben Győr felől Esztergom felé evezve, megpillantottam az esztergomi bazilikát a hegy tetején. Nem is tudtam eldönteni, hogy a szépsége, vagy a nagysága a lenyűgözőbb. Nos, ezzel a könyvvel ugyanez a helyzet. Az A4-es méretű, 455 oldal terjedelmű, kitűnő műnyomó papírra nyomott könyv nagyon impozáns külső megjelenésében is.
Valóban óriási anyagot tartalmaz, méghozzá világos, körültekintő, nagyon logikus feldolgozásban.


De mi is a Mária-enciklopédia?

1950-ben a római Nemzetközi Mária Központ (Centro Mariano Internazionale) a világ összes püspökségének körlevelet küldött, jelezve azt, hogy Rómában tervbe vették egy enciklopédia kiadását. Ebben méltó módon összegezni szeretnék a világszerte megnyilvánuló Mária-tiszteletet. Közelebbi tartalmi útmutatást nem adtak, csupán azt kérték, hogy az egyházmegyék nevezzenek meg olyan személyeket, akik közreműködhetnek az adatok gyűjtésében és feldolgozásában. Grősz József kalocsai érsek azonnal intézkedett. A munkában végül Papp Kálmán győri püspök javaslatát vették figyelembe, ami alapján a plébánosoktól a következő adatokat kérték megküldeni:

1 .) A plébánia, lelkészség területén mikor és milyen indítóokból épült templom, kápolna a B . Szűz tiszteletére?

2 .) A plébánia területén lévő oltárképek, templomi festmények, szobrok (a templomon kívüliek is) Szűz Mária életének milyen mozzanatát jelenítik meg? Kiknek az alkotásai, milyen időkből valók, milyenek a méreteik, van-e különös művészeti értékük?

3 .) A plébánia területén kik írtak (teológusok, történészek, költők, zenészek) műveket, énekeket, amelyekkel hozzájárultak a Mária-kultusz fejlesztéséhez (a művek címét, kiadásának idejét, helyét, esetleges kéziratokat is )?

4 .) A régi Mária-kultusz nyomai hol és milyen alakban találhatók fel ? (pl.: a szombat megtartása, májusi, októberi ájtatosság .)

5 .) Milyen ájtatosságok, búcsújárások (hová, mikor, milyen okból) vannak szokásban a Szentszűz tiszteletére?

E kérdések alapján rögtön láthatjuk: nagy érdeklődésre tarthat számot ez a könyv, hiszen éppen a fenti kérdésekre adott jelentéseket tartalmazza, tudományos alapossággal, gazdagon dokumentálva.

Az adatgyűjtés tehát jó úton indult el. Sajnos, a korabeli helyzet egészen rémísztő volt. Tombolt az egyházüldözés. Grősz József érseket 1951. május 18-án éjjel az ÁVH letartóztatta, majd koncepciós perben el is ítélték. Noha az ÁVH minden iratot begyűjtött, különösen a frisseket, csodálatos isteni gondviselés nyomán  megmaradtak a beküldött jelentések, és ez lehetővé tette a későbbi feldolgozását. Akkor természetesen nem lehetett szó arról, hogy ezt egy gyűjteményes kötetben kiadják. Vannak arra utaló jelek, hogy az adatgyűjtést több megyében is elvégezték.

A Magyar Kurír tervezte az anyagok folytatásos közlését, és ehhez összefoglalásokat kértek. A kalocsai érsekségtől is kaptak egy 22 oldalas anyagot, de hogy közölték-e, azt nem tudjuk. Összegyűjtött kiadásról azonban a kalocsain kívül egy esetben tudunk, a győri püspökség szintén megjelentette a Mária-enciklopédiáját.

A kalocsai enciklopédiának több, mint felét ("B" rész) az egyházmegye plébániáinak sematizmusa és az ahhoz kapcsolt, Mária-hittel összefüggő, fentebb ismertetett kérdésekre adott válaszok teszik ki. A beszámolók mellett a templomok máriás műalkotásairól láthatunk fotókat.

A könyv "C" részében segédleteket találunk. Ennek nagyobb részét az egyháztörténethez kapcsolódó művészettörténeti értékek áttekintése teszi ki, nagyszerű fényképekkel dokumentálva. Még az egyes művészek életrajzát is megtaláljuk a könyvben. A "Szűz Mária kultuszához kapcsolódó egyháztörténeti emlékek" című fejezetből kedvcsinálónak idézünk néhány címet: Hordozható Mária szobrok, Mária ábrázolás az egyházmegye templomi üvegablakain, Az egyházmegye Máriát ábrázoló szobrai.
A segédletekben képjegyzéket is találunk.


Bár a feldolgozott anyag hatalmas, a szerkesztő dícséretes munkájának köszönhetően, a könyvben nagyon jól el lehet igazodni.

A könyv tudtunkkal csak a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárból szerezhető meg, utolsó ismert ára 3900 Ft. A levéltár elérhetősége: archivum@asztrik.hu

* A fenti írás közlésért - ugyanúgy, mint a weblapunkon megjelenő bármilyen másik könyvismertető közléséért - ellenszolgáltást semmilyen formában nem kértünk, nem kaptunk, és nem is fogadunk el. A weblap üzemeltetője magánszemély, tevékenységét hitbuzgalomból végzi. Semmilyen kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet nem folytat.
A képek forrása: az ismertetett mű

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    November elseje a katolikusok és az ortodoxok számára a mindenszentek ünnepe. A rövid elnevezés az üdvözült lelkek emléknapját és a megdicsőült egyház ünnepét takarja.

    Szekularizált, elpogányosodó világunkban az ünnep összemosódik a következő napon, november 2-án tartott halottak napjával, a szenvedő egyház (a tisztótótűzben lévő lelkek) ünnepével.
Erkölcsileg helyes a halottakról megemlékezni, de ez önmagában nem keresztény kultusz. A halottjaikról a legtöbb kultúrában megemlékeznek, azokban is, amelyekben semmiféle vallásnak nincs nyoma.

    A mai profán mindenszenteki kultuszból hiányzik a lényeg : Isten.


    A XX. század közepéig a katolikus népi gondolkodásban és a népéletben a szentek jelentős szerepet játszottak.

    A névadás is a szentekhez kötődött. A keresztség során a bűnök eltörlésén túl a gyermek egy védőszentet is kapott – azt, akinek a nevével felruházták.
Nem volt szokás a születésnap ünneplése – a legtöbb egyszerű ember nem is tudta pontosan, mikor született. (A II. vh. előtt nem volt kötelező személyazonosító okmány, sőt, tilos volt az általános, kötelező regisztrálás.) A névnapját viszont mindenki tudta, és a személy ünnepe is a névnapján volt, de nem a személyt, hanem a szentet ünnepelték. Ez a mai individuális életszemlélet számára alig érthető, de így volt. Az élet szakrális keretek között zajlott, bár egyáltalán nem bűn- és bajmentesen.

    A névnek az arisztokrácia is komoly jelentőséget tulajdonított. Ott azonban sokkal kevésbé a szentek védelme alá húzódás dominált, mint más, igencsak világi szempontok. A főnemeseknek rengeteg keresztnevük volt, akár tizenhat is lehetetett. A sok név oka az, hogy a számmisztika és a nominalizmus szabályait is figyelembe vették a névadáskor. Még ma is ismert az ehhez kapcsolódó latin mondás: „nomen est omen”. Ennek a fordításai: „a név előjel”, „a név jósjel”. Szokásosan úgy értelmezik, hogy „nevében a sorsa”, nevében a természete.*

    A szentekhez – mint közbenjárókhoz – folyamodás elterjedt és az Egyház által is elfogadott szokás volt.
A Boldogságos Szűz Mária nem csak a szentek rangsorában, de a hívők lelkében is első helyen állt. Máriát kérték közbenjárásért az országért, ínségben, betegségben, járványokban, családi bajokban és miden veszedelemben.

    Különösen kedvelt szent volt páduai Szt. Antal, a szegények védőszentje. A szobra előtt mindenhol megtalálható Szent Antal-persely hagyományosan a rászorulók számára felajánlott adományok gyűjtésére szolgál. A vallási gyakorlatban azonban a hívek ezt többnyire félreértették, és a szobor előtt elmondott kéréseik „megtámogatására”, maguk a szegények adakoztak.

     Az ország védőszentje is ismert fogalom. Az már érdekesebb, hogy egy-egy területnek is lehet védőszentje, így pl. Erdély védőszentje Szt. László királyunk, aki egyébként a magyar lövészkatonák hivatalos védőszentje jelenleg is. Ebből látszik, hogy vannak fegyvernemi védőszentek is.

    A foglalkozások, tevékenységek védőszentjeiről sem feledkezhetünk meg. Még a ministránsoknak is van védőszentje, Szt. Tarzíciusz, aki az elsőáldozók és az akolitusok védőszentje is.


    A mai vallásosságnak már nem lényegi része a szentek tisztelete és a mindennapi életben segítségül hívása. A szekularizált tömegeknek fogalmuk sincs a név és a védőszent közötti kapcsolatról. A névadás hagyományos szempontjai is eltűntek. Különböző társadalmi rétegekben a szokások eltérőek voltak, de például az apa nevének továbbvitele, nagybácsi, nagynéni nevének továbbvitele – mint szempontok – nem maradtak fönn. A magyar nevek és az ősi nevek is lenézetté váltak. Gyakran az egyediség vágya vezet szokatlan, idegen hangzású nevekhez. Legfőbb befolyásoló tényező itt is a divat lett. Az egyes években születtet gyermekek negyede(!) azonos nevet visel.

    Rossz gyakorlatot eredményezett az egyébként széphangzású Virág név bevezetése is, amit a Flóra név magyarosításának tekintenek. Szent Flóra azonban egy római vértanú, Virág nevű szentről még nem tudunk.

    Kommentár nélkül említjük meg, hogy egy polgártársunk a gyermekét külön engedéllyel Radiátor névre anyakönyveztette. Reméljük, Isten szeretetét sugározza.

    Mi természetesen áldásunkat küldjük minden, keresztény szempontból kifogásolható névadású embertársunknak is, és szívből kívánjuk, hogy a nevük ne szolgáljon hátrányukra.
Az előzőekben csupán egy olyan társadalmi gyakorlatra akartunk rámutatni, amelyik jól jelzi a tradíciók és a katolikus gondolkodás meggyengülését.

    A mai, járvány sújtotta világban nem javasoljuk a nyilvános rendezvényeken történő részvételt, főleg nem az idősebb olvasóinknak.
Kérjük azonban, hogy vegyék elő az imakönyvüket, és november 1-én imádkozzák el a mindenszentek litániáját! Akinek nincs meg a szövege, itt megtalálja.

Adja Isten, hogy ez az ünnep közelebb vigyen minket szentjeinkhez, és ezzel be tudja tölteni a szerepét!

*E mondás eredetét Plautus római drámaírónak tulajdonítják. A „Persa” című színművében a rabszolga Toxilus ráveszi tulajdonosát, Dordalust, hogy vegyen egy drága. Lucris („nyereség”) nevű  rabszolgalányt, mondván: „Nōmen atque ōmen quantīvīs iam est pretī” („A név és az előjel bármilyen áron megéri.”).

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    Közeledik a halottak napja. Az Egyház felfogása szerint ez a tisztítóhelyen vezeklő lelkek emlékünnepe. A Katolikus Egyház november 2-án ünnepli. Ha november 2-a vasárnapra esik, akkor a következő napon tartják meg. A keleti egyházakban a halottakról más napon emlékeznek meg.
Első ünneplése 998-ban, a clun-i kolostorban történt. A XIV. század óta Rómában is ünneplik.

    Október vége egy olyan időszak, amikor mindenki szembesül a halállal, hiszen a hitetlenek is ilyenkor emlékeznek meg elhunyt szeretteikről.

    Aki Isten nélkül él, annak a halál valóban a vég – egy ember teljes megsemmisülése. 
A keresztények közül is sokan bizonytalanok. Vannak, akik a hitük gyengesége miatt nem bíznak az örök életben. Egyesek a bűneik miatt aggódnak – pedig a bűnök terhét le tudjuk tenni, Jézus nem hiába jött hozzánk.

    A zsidó-keresztény kultúrkörben élő ember fél a haláltól. Pál apostol ki is mondja: a halál ellenség. A keresztény gondolkodás középponti kérdése a halál, a feltámadás és az örök élet. Az örök élet, amelyet a keresztények el kívánnak nyerni, nem csak a lelkünk örök mivoltát jelenti, hanem a testünkét is, mégpedig úgy, hogy azt majd Jézus feltámasztja.

    Érdekes, hogy Assisi Szent Ferenc a „Naphimnusz” című művében lelkesedéssel ír a halálról, ilyen azonban ma ritka, akkor is többnyire a sátánisták között fordul elő.


    A test feltámadása a keresztény filozófia és teológia sarkalatos pontja.  Pál szerint semmit nem ér a hitünk, ha nem támad föl a testünk. (1Kor 15,14) Jézus föltámadását az ember feltámadása mintapéldájának tartjuk. (1Kor 12-13)

    Az örök élet elnyerése a keresztény ember cselekedeteinek egyik fő mozgatója. A haláltól való félelemre támaszkodás a jó erkölcs fenntartásának pillére volt évszázadokon át. Az Istennek az emberre kiszabható legsúlyosabb büntetésének az örök halált tekintették.
A Szentírás szerint Jézus csak az övéit támasztja föl. (Jn 6,40; Jn 6,54)

    Nem árt azonban tudnunk, hogy a feltámadás utáni testiség más lesz, mint a jelenlegi! Romolhatatlan testet kapunk (1Kor 15,42), azonban – éppen a romolhatatlanság miatt – a testiség földi viszonyok között megszokott néhány jellemzője hiányozni fog. Ebből egyet biztosan tudunk, mert Jézus megmondta: szexualitás nem lesz. (Mt 22,28; Mk 12,23; Lk 20,33)

    A haláltól való félelem mértéke és jellege a kultúrkörtől és ezen belül a vallási hovatartozástól is függ.


    A túlvilági életben joggal reménykedők számára is kérdéses a jó halál milyensége. Még ma is imádkozzuk, hogy „ a hirtelen haláltól ments meg Uram minket”. Ez a kérés a halálra való felkészülés lehetőségét hivatott biztosítani. Ha tudjuk, hogy közel az elkerülhetetlen földi vég, akkor a lelkünket meg tudjuk tisztítani, érvényessé tudjuk tenni a mennybe szóló „útlevelünket”.
Azt látjuk azonban, hogy sokan rengeteget szenvednek a halál előtt. Szokták mondani, hogy még a halálért is meg kell szenvedni. A „jó halál” tehát egyáltalán nem egyértelmű fogalom.

    A szentek halálában is különböző példákat látunk.
    Szent Benedek érezte a halálát, és ima közben, felemelt karral távozott az Úrhoz. Prohászka Ottokár püspökünket szentmise közben emelte magához az Úr. Szent Bonaventurát viszont kétszer is megmérgezték, az elsőből meggyógyult, a második után egy hét szenvedést követően juthatott az örök világosságba.

    A tárgyilagosság kedvéért ehhez hozzá kell tenni, hogy a mai napig sok keresztény halt és hal vértanúhalált. Az üdvözülés szempontjából ez jó halál.

    Ha a ma embere nézőpontjából közelítjük meg a kérdést, akkor azt mondhatjuk, hogy a halállal szemben van egy Istenre irányuló elvárásunk, és lehet magunkra irányuló elvárásunk is.
   Az első az üdvösség állapotába kerülést jelenti. A második pedig arra vonatkozó vágy lehet, hogy kevés testi szenvedéssel, vagy akár szenvedés nélkül távozhassunk el a földi világból. Sokan láthattak olyan halált a hozzátartozói, szerettei között, amire még a hitetlenek is azt mondják: ezt még az ellenségemnek se kívánnám!


    Az Egyház legalább 1700 évig azt tanította, hogy a testi szenvedés hasznos, abból üdvösség származik. Minél többet szenved valaki a földön, annál jobb lesz neki a túlvilágon.
    Ez egy nagyon bonyolult kérdés, itt még az érvek és ellenérvek vázlatos felsorolása sem lehetséges. Az viszont biztos, hogy a szenvedés nem zárható ki az ember életéből.

    Természetesen nem lehet úgy élni, hogy minden percünkben a halált várjuk. Sajnos, vannak olyan szenvedő, súlyos állapotú betegek, akik alig várják a kiszabadulást a földi életből.

    Az üdvösség elnyeréséről a Szentírásban több helyen olvashatunk. A Katekizmus is részletesen tárgyalja ezt az elemi fontosságú kérdést.  Az alábbiakban csak egy mindenki számára világos kiindulópontot írunk le. 

    A mennyországba jutás elősegítésének sok lehetősége van.
    Az alapvető és elsődleges: keresztény emberhez méltó életvitelt kell folytatni, betartva az isteni törvényeket és az Egyház által hozott, javunkat támogatni hivatott törvényeket. Kapcsolatban kell lennünk Istennel, rendszeres imaéletet élve. Legalább vasárnapokon és ünnepnapokon részt kell vennünk szentmisén. Kiemelkedően fontos, hogy rendszeresen éljünk a bűnbánat és a szentáldozás szentségeivel. Az egyházi parancs nagyon megengedő – évente egyszer (!) – de sokan még ezt sem teljesítik, bár megtehetnék.
    Betegség, baleset esetén kérjük a betegek szentségének kiszolgáltatását!

    Külön felhívom a figyelmet a bűnbánatra. Bűnt a hívők is követnek el – gyakran többet, mint egynémely hitetlen. A bűn elkövetésekor kiesünk a kegyelmi állapotból, a bűnbánat viszont helyreállítja azt! A jezsuita szerzetesek naponta kétszer tartanak lelkiismeretvizsgálatot. Kitűnő módszer, de legalább naponta egyszer, pl. esténként, érdemes belenéznünk a lelkünk tükrébe.
    Ne felejtsük el: nem csak az bűn, ami a tízparancsolatba ütközik! Isten minden törvényének a megsértése, a teremtett világ bármely része elleni cselekedet bűn. Továbbá, emlékezzünk a bűnbánati imára: bűnt elkövethetünk gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással is!



    Katolikus hitünknek része az a felfogás, hogy a Szűzanya segít bennünket, amikor a földi életből a túlvilágiba lépünk. E hit jelenik meg az „Üdvözlégy, Mária” kezdetű imádságunkban: „ imádkozz érettünk most, és a halálunk óráján.” A rózsafüzér elterjedettsége miatt valószínű, hogy ez a legtöbbször elmondott imádság a katolikus világban.

    A rózsafüzérrel megközelítőleg egyidős Mária zsoltárok (Szt. Bonaventura) szintén ezt a hitet fejezik ki. Idézzük a 19. zsoltárt:

    A szintén középkori eredetű Szűz Mária litániájában pedig a következőképpen imádkozunk:

Természetesen egyéni imák is vannak. Ennek egy szép példáját találjuk Mersei atya (✝Mersei Antal  tb. főesperes, egyetlen szolgálati helye: Érd) hagyatékában.


    A Szűzanya e csodálatos adományával, a skapuláréval, érdemes közelebbről megismerkedni. Részletes ismertetést olvashatunk a skapuláréról Begyik Tibor OCDS testvérünk írásában. Most a tömörség kedvéért a Katolikus Lexikonból idézünk P. Bölcskey Ödön dr. írásából.
 „A vállruha (scapulare), eredetileg az a széles, földig érő, kötényszerű ruha, melyet egyes férfi és női szerzetek tagjai a felsőruha felett viselnek (a bencések és a ciszterciták fekete, a domonkosok és premontreiek fehér, a kármeliták barna színben); eredetileg munkakötény volt. Ebből keletkezett a ruhának inkább csak jelképezéseként az a négyszögletes, kicsiny szövetdarab, melyet az e rendekhez való csatlakozás jeléül világiak (pl. harmadrendiek) is viselnek (rendesen a ruha alatt). E jelvényeket külön meghatalmazás alapján kell megáldani s viselésükkel búcsúk és kiváltságok vannak összekötve. Legelterjedtebb a kármelhegyi Boldogasszony-társulat barna vállruhája, amellyel a jámbor hagyomány szerint a Boldogságos Szűznek az az ígérete is kapcsolatos, hogy az ilyen vállkendőt viselők, ha az állapotbeli tisztaságot megtartják és bizonyos imákat állandóan végeznek, nem fognak elkárhozni, sőt a szent Szűz a tisztítóhelyen különös oltalmába veszi őket, névleg a szombati kiváltság (sabbatinum) által (a tisztítóhelyről való kiszabadulás a halál után következő első szombaton). Az Egyház e jámbor hagyománnyal szemben nem foglalt állást, és nem is emelt kifogást annak hirdetése ellen sem, X. Pius pedig (1911) megengedte, hogy a vállkendő helyett olyan megáldott érem is legyen viselhető, amelynek egyik oldalán Jézus szent Szívének, másik oldalán a szent Szűznek a képe van. A vállruhát vagy az érmet erre feljogosított papnak kell bizonyos szertartások közt feladnia.”







    A Szent Benedek Medál a Katolikus Egyház egy erős szentelménye. Ördögűző tulajdonságokkal rendelkezik. Rá vannak vésve a szabadító ima szavainak kezdőbetűi. Számos hatást tulajdonítanak neki: gyógyulást, védelmet a gonosz ellen, és a kegyes halál elnyerését.

    A szabadító ima szövege:




    Ezt a feszületet „A Békés Halál Keresztje” néven ismerik. Szent Benedek sajátos halálának körülményein alapszik. Nagy Szent Gergely pápa Dialógusainak II. könyvében leírja Szent Benedeknek az örökkévalóságba való átmenetét: „Megparancsolta a szerzeteseknek, hogy vigyék az oratóriumba, ott megerősítette magát, magához vévén Megváltó Krisztus Urunk Testét és Vérét. Legyengült testét tanítványai támogatták, de azután saját lábán állt meg, és kezeit az ég felé emelte. És amint így imádkozott, kilehelte lelkét.”

    Teljes búcsút nyer, aki a szokott módon halála órájában megcsókolja, megérinti vagy valamely módon tiszteli a Szent Keresztet, és felajánlja lelkét Istennek.


    Ősidők óta fölmerül a kérdés: lehet-e a halottak szellemével (lelkével) kapcsolatba lépni, és ha igen, hogyan? Azt az eljárást, amikor egy elhunyt szellemével megpróbálnak kapcsolatba lépni, halottidézésnek hívják.

    A halottidézésnek kultúrákként eltérő módozatai alakultak ki.  Magyarországon nagy divat volt egykor az ún. asztaltáncoltatás.


    A tapasztalat azt mutatja, hogy lehet szellemet idézni. Az Egyház viszont ezeket a praktikákat mindig ellenezte. Ennek kézenfekvő az indoka. Egyáltalán nem tudhatják, hogy ha szellemet idéznek, milyen szellem jelenik meg! Nagy kérdés, hogy a halott szelleme jön-e, vagy a sátán valamelyik szolgája. Gyakori megfigyelés, hogy a halottidézés gonosz erőket szabadít az abban résztvevőkre.

    Van ennek a problémának egy olyan oldala is, hogy a megidézett lélek státuszát sem ismerhetik kellő bizonyossággal. Így könnyen előfordulhat, hogy a pokolban lévő lelket idéznek meg. Veszélyes „játék”!

    Bár „halottlátók” a mai napig tevékenykednek, azt javasoljuk, hogy kerüljék el az ilyen kétes próbálkozásokat.

    A szentek közösségében imával lehet fordulni egymáshoz – éljünk ezzel a lehetőséggel, ha erre lelki igényünk van, ebből baj nem lehet.


    A rendszerváltozás (1989) után a társadalmi tudat sokat változott. Szabaddá vált a vallásgyakorlás. Ezzel egyidőben azonban elkezdődött egy bonyolult, de ma már jól érezhetően súlyos következményekkel járó, a vallási-kulturális szokásokat, hagyományokat, sőt, az egész kereszténységet érintő változás is.

    Ezek közül a legfontosabb a New Age sokirányú térnyerése. Céltudatos, előre megtervezett módon próbálják lecserélni a még létező keresztény világnézetet. Ezzel párhuzamosan, illetve ennek részeként idegen szokásokat honosítanak meg.  Most csak három feltűnő példát említek meg: a Valentin nap ünneplése, a halloween és a tetoválás.

    A halloween szó mindenszentek előestéjét jelenti. Nyelvileg az “All Hallows Eve” kifejezésből származik.
Kelta eredetű ünnep, hozzánk az USA-ból érkezett. A kelta újév (Samhain, magyarul nyár vége) ugyanis a nyárvégén kezdődött. Hitük szerint ezen az éjszakán a halottak szellemei valamilyen módon kiszabadulnak, és „kószálnak”. Mivel a holtak lelkeit ártalmasnak tartották – különösen a köztük lévő volt boszorkányok lelkeit – ezért megpróbálták elijeszteni azokat, vagy, ha az nem működne, kiengesztelni. Az ijesztgetés eszköze volt a töklámpa (eredetileg az egy nagy répából készült), a kiengesztelést pedig a legcsúnyább emberáldozatokkal, rendszerint elevenen elégetéssel kívánták elérni.
A kelták e rítusa egyfelől tehát gyermeki, mert ugyan ki gondolhatja, hogy egy szellem fél a töklámpástól, másfelől sátánista, hiszen az emberáldozat sátáni rítus.

    Látjuk tehát, hogy a holloween-nek van olyan eleme – a töklámpás készítése – ami magyarországi népszokásra emlékeztet. Ez elősegítette, könnyebben befogadhatóvá tette az ünneplését.
Eltérően a mostanában szokásos ismertetésektől, a töklámpa készítése Magyarországon nem újkeletű. A népi vallásosság idején (még az 1960-as években is) mint ősi hagyomány élt,  azonban mindenféle szellemi tartalom nélkül. Készítése a tök érésének idejére esett, és nem a halottak napjára vagy a halloween napjára. Utóbbiról semmit sem tudtak. Mivel a takarmánytök érésének idején már hamar sötétedik, és ilyenkor még a gyerekek is ébren voltak, egyszerűen egy kedves játék volt.

    Ma viszont a fiatalok halloween partikat tartanak, aminek elengedhetetlen kelléke a különböző jelmezek, arcfestések viselése.
E sorok írója jól ismeri a tizen-huszonéves fiatalokat, és pontosan tudja, hogy ezeknek az összejöveteleknek általában nem célja szellemidézés (szellemek elüldözése sem), mert nem is hisznek a szellemek létezésében, sőt, egyáltalán semmilyen jellegű szellemi létezőben. Istenhívő fiatalok ritkán vesznek részt ilyen bulikon, de ha mégis, nem látnak benne kivetendőt.
Igazából egyfajta jelmezes házibulinak tekintik. Van benne egy jó adag fiatalos vakmerőség, ők még a halált, a földi életük végét távolinak tartják.
Mondhatnánk tehát, hogy aligha ártalmasabb, mint amikor az egyébként buzgó hívő családapák a gyerkeiknek töklámpást faragtak. Sajnos, a helyzet más.

    A halloween alkalmából – mivel eredetileg is kapcsolódott a boszorkánysághoz – az említett maskarázáskor gyakran sátáni szimbólumokat vesznek magukra ruha vagy arcfestés formájában. A szimbólumok erejéről azonban fogalmuk sincsen, és így olyan módon adnak szabad teret a sátánnak, hogy nem is sejtik.

    Végül, kellő óvatossággal, de megjegyezném, hogy a töklámpás felől sem lehetünk teljesen nyugodtak. A halálfejet (koponyát) lábszárcsontokkal vagy anélkül általában sátánista szimbólumnak tartják. Ez nem alaptalan, hiszen a sátán az ember gyilkosa, és így a halált kifejező koponya és a sátán kapcsolata érthető. Kétségtelen azonban, hogy a töklámpás koponyára hasonlít. 

Láthatunk azonban jó példát arra, hogyan lehet kereszténnyé szelidíteni egy hagyományt.




    A közhiedelemben az él, hogy Könyves Kálmán királyunk azt mondta: „boszorkányok pedig nincsenek”. Lám, ő már a XII. században tudta, hogy nincsenek boszorkányok.
Ki kell ábrándítanom a kedves olvasót. Egyrészt, vannak boszorkányok, másrészt Könyves Kálmán nem tagadta a boszorkányok létezését. A törvénykönyvének egy mondatát rosszul fordították latinból magyarra, mert ő csak a striga (a kereszténység előtti eredetű mitológiai, vámpírszerű lény) létezését tagadta. A malefica (a mai értelemben vett boszorkány) elleni kötelező fellépést viszont előírta.

    De mi bizonyítja azt, hogy vannak boszorkányok? Ezt ma nem kell külön bizonyítani. Nézzünk szét az interneten, és máris bizonyítékok tömegét találjuk.
Meglepő lehet, hogy van pl. európai főboszorkány, és ezt a posztot egy ideig Sz. E. magyarországi hölgy töltötte be, aki egyébként Magyarország főboszorkánya is volt 1994-től. Ő egyébként nyíltan, legálisan „dolgozott”, számlát is adott a szolgáltatásáról.

    A boszorkányok szokásos tevékenysége: kártyajóslás, tenyérjóslás, jóslás varázsgömbből és más módszerekkel, oldások és kötések.
Van, aki hangsúlyozza, hogy csak fehér mágiát használ, és van, akinél a megrendelő választhat, használ fehér és fekete mágiát is. 
    A boszorkánysággal kapcsolatban két alapvető kérdést tehetünk föl.


    Ezekre a kérdésekre a válaszok bonyolultak. Röviden a következőket mondhatjuk: 
Jóslás lehetséges. Az Ószövetség prófétái is jósoltak. (Ők voltak a legális jósok.) Ugyanakkor az Ószövetség tiltja a halottlátóhoz, jövendőmondóhoz fordulást. A vonatkozó igehelyeket megtekintve egyértelmű, hogy mindezt azért, mert biztosak voltak benne, hogy a jóslás a gonosz lélek által történik.
De ugyanezt olvashatjuk az Újszövetségben is. A Pált bosszantó jós lányban is a gonosz szellem munkálkodott. (ApCsel 16,18)

Ez már átvezet minket a második kérdésre. Valóban úgy tűnik, hogy a jövendőmondás különféle módszerei kapcsolatban lehetnek a sátán birodalmával. Másképpen mondva, valamilyen módon a gonosz erejét, tudását veszi igénybe a jós. Utóbbit az általuk használt számtalan sátánista szimbólum is alátámasztja.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

„A rózsafüzér – jóllehet jellegzetesen máriás imádság – lényegét tekintve krisztologikus. Alkotóelemeinek egyszerűségében sűrítve tartalmazza az egész evangéliumi üzenet mélységét, amelynek mintegy rövid összefoglalása. Benne visszhangzik Mária imádsága, az ő örök Magnificatja, a megváltó megtestesülés művéért, amely az ő szűz méhében kezdődött el. A rózsafüzérrel a keresztény nép beiratkozik Mária iskolájába, hogy bevezessék Krisztus arca szépségének szemlélésébe és az ő szeretete mélységének megtapasztalásába. A rózsafüzér által a hívő kegyelmek bőségét nyeri el, mintegy magának a Megváltó Anyjának kezéből.” (II. János Pál: Rosarium Virginis Mariae)

A fenti idézet tartalma a katolikusok számára világos, mégis fontosnak tartottam idézni.
Bár a rózsafüzér imádkozása mindig üdvös, napjainkban különlegesen ajánlott. Ha ennek a mélyebb magyarázatát és összefüggéseit meg akarjuk érteni, érdemes elolvasni Begyik Tibor OCDS: Fatima, a végső idők reménycsillaga című könyvét. 2017-ben a fatimai jelenés centenáriumára írt könyv eddig kiadásra várt, mostantól viszont bárki számára ingyen elérhető elektronikus formában.


A képen látható gyönyörű rózsafüzér nem rózsaszirmokból, hanem középkori ágyúgolyó méretű szemekből készült. Egészen különleges érzés mellette lépegetve végigimádkozni, a Szűzanya különleges szobra közlében.

Kép: Szerk.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Az ünnep eredete

Szeptember 12-én ünnepeljük a Boldogságos Szűz Mária szent nevét. Szűz Mária névnapját már a XI. századtól ünneplik, az időpontja azonban változott. Mária névnapját az Egyház a XX. század elejéig még a Kisboldogasszony nyolcadába eső vasárnap ünnepelte.

Szeptember 12 megünneplését Boldog XI. Ince pápa rendelte el, miután a török seregek fölött 1683. szeptember 12-én Bécsnél győzelmet arattak. Ez azonban akkor még nem kapcsolódott össze Mária névnapjának ünnepével, bár a győzelmet kezdettől fogva a Boldogságos Szűz Mária közbenjárásának tulajdonították.

Szent X. Pius pápa csak sokkal később, a XX. század elején helyezte át Szűz Mária névnapját a győzelem napjára.

Az ünnep megtartása

Gyönyörű ünnepe ez Egyházunknak. A Segítő Szűzanyához fordulás kiemelt napjaként tömegek ünnepelték és – a lehetőségekhez mérten – ünneplik ma is zarándoklatokkal, búcsúkkal összekötve. Bár Szűz Mária szent nevének ünnepe az egyházi ünnepek sorában szerény helyen áll, mert csak emléknap, ennek ellenére sok helyen nagy ünnep. Ennek magyarázata, hogy
Magyarországon és Németországban is sok templom viseli a nevét, ezeken a helyen a templom búcsúját ehhez a naphoz kötik. Így – az egyébként is máriás magyarság számára ez egy hagyományos, szép őszi ünnep. Az egymáshoz közel fekvő klasszikus Mária-kegyhelyek számára nem kis gond a búcsúk összeegyeztetése, és ez optimális aligha lesz. Példaként hozzuk a „három szentkút” esetét. Bodajk, Csatka és Jásd egy 30 km sugarú körön belül fekszenek.

A csatkai és a bodajki búcsú napját eltérő hétvégére helyezik, de akkor Jásd már kényszerpályán van. Mivel Jásd és Csatka is a Veszprémi Érsekséghez tartozik, így nyilván nem tartják egyszerre a búcsúkat, ami viszont azt eredményezi, hogy a jásdi és a bodajki búcsú egy időpontra esik. 
Lehet tehát választani a vadregényes, szerény, de csodás szentkúttal megáldott Jásd, és a tájépítészet egyik gyönyörű példája, a minden kényelmi igényt kielégíteni tudó Bodajk között. Reméljük, a választás lelki szempontú lesz.


A Mária név jelentése

A hétköznapi célból szokásosan használt internetes oldalak teljes zavart keltenek, ugyanis a név jelentéséről azt állítják, hogy az nem ismert, elveszett a tartalma, ill. egészen furcsa jelentéseket adnak meg. Utóbbiak közé tartozik a "Csepp a tengerben" vagy "Keserűség".

A keserűség, mint névértelmezés, nagyon gyakori. Szűz Mária sorsára emberi mércével gondolva, asszociálható a névhez a keserűség. Ezt az értelmezést magyar nyelvterületünkön határozottan megerősítette Benedek Elek. Önéletrajzi regényében – Mária nevű feleségének nehéz sorsára gondolva – gyakran így sóhajt föl: „Ó, Mária, miért vagy te Mária!” Így aztán valószínűleg akaratlanul, de megerősítette a Mária név és a keserűség közötti kapcsolatot.
 
Felbukkan azért az „úrnő” jelentés is, ami már közelít a valósághoz. A Keresztyén Bibliai Lexikonban a következőt olvashatjuk a Mária névről:
„Mária A héber Mirjám görög megfelelője. A név legkorábbi viselője Mózes és Áron testvére, ezért a név görög Mária formában az ÚSZ-i kor kedvelt neve. A név jelentése: »látó« vagy »úrnő«.”

Az Újszövetségben a Mária név átírva latin betűre: Mariam.
Az Újszövetségi görög szótárban pedig ez áll:

Μαρία, -ς v. Μαριάμ - Mária; A név Jézus édesanyja mellett több személyt is jelöl, pl. Mária Magdolna, Mária Lázár testvére, stb. Μαριάμ alakban indeclinabilis; Mirjam, Mózes lánytestvére
Változatok: Μαρία !, Μαρίαν !, Μαρίας !, Μαρίᾳ ! (Újszövetségi görög szótár)

Felhívom a figyelmet arra, hogy az első alak a Maria! Az Újszövetségben azonban mindenhol Mariam formában szerepel a név. Az utóbbi nyilván zsidó hatás, az előbbi pedig onnan származik, hogy a névnek Szűz Mária anyanyelvén, az arámi nyelvben Maria az alakja.

A Maria szónak az arámi nyelvben a jelentése egyértelmű.
Ma-ri-a: arámi összetett szó. Ma jelentése „égi Anya" ri = valahonnét származó, eredő.
a = meghatározó rag . Tehát a Maria név jelentése: „égi Anyától származó".
Az a és á hangok közötti különbség is figyelemre méltó, de a Mária ismert beceneve, a Mari is „a” hangot használ, bár ismert a Mári változat is.

Ebből annyi mindenesetre következik, hogy nagyon régi eredetű a név.

A néven keresztül megvalósuló tisztelet

Jól ismert mondat: Áldott legyen Jézus szent neve! Itt az áldást – ami Jézusnak szól – a néven át közvetítjük. A név különleges jelentőségét a Biblia is alátámasztja. A Fil2,9-11-ben olvassuk:

„9 Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, 10 hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, 11 s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.” (Kiemelés tőlem.)

Itt ugyan Jézusról van szó, de a név jelentősége a kereszténység körében az ókorban általánosan elfogadott nézet volt. A reneszánsz óta vitatják azt, hogy a név befolyásolja viselője életét.
Hogyan valósulhat meg dicséret, hála, öröm, bizalom, köszönet a név használatán keresztül?

   •    bízhatunk a név erejében (122)
   •    kifejezhetjük, hogy gyönyörű a név (125)
   •    reménykedhetünk a névben (133)
   •    áldhatjuk a nevet (134)

Az egyes pontok melletti számok Szent Bonaventura Mária zsoltáraira utalnak. Ezekben a zsoltárokban éppen az a szent viszonyulás jelenik meg Mária nevéhez, amit ott leírtunk.
A zsoltárokat a fenti sorrendben mellékeltük. Alkalmasak arra, hogy ezen a szép ünnepen Mennyei Édesanyánkhoz, a szép Szűz Máriához forduljunk, így köszöntve a névnapján, dicsőítve szeretetét és jóságát.

 

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    Befejeződött a Szent István király székesegyház rekonstrukciója Székesfehérváron.
Dr. Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek áldotta meg a teljesen megújult székesfehérvári Szent István király székesegyházat augusztus 14-én, 17.15-kor a város fogadalmi miséjén.
Az eseményt élőben közvetítette az EWTN Katolikus Televízió.


    A Magyar Szent Család (Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre) ereklyéivel 17 órakor körmenet indult a Püspöki Palotából a székesegyházba. Az ereklyék elhelyezése után, 17.15-kor kezdődött az ünnepélyes szentmise a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megjelent tagjaival. A szentmise keretében Erdő Péter bíboros áldotta meg a felújított templomot és újította meg hazánk felajánlását Szűz Máriának, ahogyan azt Szent István király tette 1038-ban a halála előtti napon, amikor trónörökös nélkül maradt az ország. A szentmise után körmenetben kísérik vissza az ereklyéket a palotába.

    Dr. Erdő Péter bíboros-prímás érsek homíliáját itt olvashatja el.



A bazilika teljes felújítása az egyházmegye hitélete szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A munkálatok szokatlan mértékű elhúzódásának okait itt ismerheti meg.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Róma legnagyobb Mária-bazilikájának, a Santa Maria Maggiore-nak felszentelését ünnepeljük ezen a napon.


A IV. században, Liberius pápa idejében épült, III. Sixtus pápa pedig szép mozaikképekkel díszítette annak emlékére, hogy az efezusi zsinat 431-ben hittételként hirdette ki Szűz Mária istenanyai méltóságát.


A középkori hagyomány szerint egy öreg és gyermektelen házaspár Szűz Máriát tette meg vagyona örökösének. Elkezdtek imádkozni, hogy adja tudtukra, mi módon akarja azt felhasználni. Erre - a legenda szerint - megjelent álmukban Mária, és kifejezte azon óhaját, hogy építsenek tiszteletére templomot azon a helyen, amelyet másnap reggel, augusztus 5-én hóval födve találnak. Ugyanezt álmodta a pápa is.
Másnap, mindenki nagy csodálkozására, a hét római domb egyikén, az Esquilinuson egy telket hó takart. így oda épült a Szűzanya temploma, amely ma a Termini vasúti pályaudvar közelében található. Többek között itt őrzik a kis Jézus betlehemi jászolát is.
 

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Augusztus 2. – az Angyalok Királynéja, vagy népiesen Angyalos Boldogasszony ünnepe, mely egyben a Porciunkula-kápolna fölszentelésének emléknapja és a ferencrendiek legnagyobb ünnepe.

Porciunkula – egy kis kápolna, amit Szent Ferenc épített újjá 1208-ban. Itt éltek az első testvérek, és maga Szent Ferenc hívta először Porciunkulának, azaz kis helynek, sőt kis Szentföldnek (magyarázat alább!).

Ferenc itt alapította meg az első és második rendet, hiszen itt öltöztette be Klárát, és 1226-ban ide jött meghalni (sírja fölé 1568-ban bazilikát emeltek). Itt Porciunkulában jelent meg neki az Úr és az Istenanya. Arra bátorították, hogy kérjen tőlük valami „nagy kegyelmet”, bármit! És Szent Ferenc nem csekélységet kért, hanem azt, hogy aki ezt a kápolnát meglátogatja, „teljes búcsút” nyerhessen, vagyis, mentesüljön a bűnei által kiérdemelt tisztítótűz szenvedéseitől!

A kérés abban az időben rendkívüli volt, mert teljes búcsút akkoriban csak a szentföldi keresztes háborúkban résztvevők nyerhettek, vagy az, aki a Szentföldre indulókat hathatósan támogatta. Az Úr Krisztus helybenhagyta a kérést, ámde Ferencet a pápához utasította. III. Honorius 1216-ban teljesítette Ferenc kérelmét, és augusztus 1-én déltől másnap estig minden esztendőben „toties-quoties” (esetenként, mindannyiszor), a szenvedő lelkekért is felajánlható teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik fölkeresik a Porciunkula-kápolnát, gyónnak, áldoznak és imádkoznak a pápa szándékára.

A 14. sz. végétől a pápák a Porciunkula-búcsút megadták a ferences templomoknak, később a klarisszák és a kapucinusok összes templomának, melyet XV. Gergely pápa 1622-ben a ferenceseken kívül az összes hívőre kiterjesztette.

A 1678-ban egy 3 hajós bazilikát építettek a Porciunkula fölé úgy, hogy a kis kápolna a központi kupola közepe alatt áll. Az 1832-es nagy földrengéskor a bazilika sok része beomlott (de a kis kápolna sértetlen maradt!). 1840-ben a bazilikát helyreállították, és márvány homlokzatot kapott.

Ha valakiben netán felmerülne a kérdés, hogy "mi az üdvös abban, ha az Isten Anyját még az Angyalok Királynőjeként is tiszteljük", nos a szent írók a következőkben látják ezt üdvösnek: A Boldogságos Szent Szűzben a Megváltó Társát szemléljük, aki a Szeplőtelen Fogantatás titka által, egyedülálló módon mentes maradt az ősbűn átkától, és még a személyes bűntől is.
A Mindenség Királyának Anyjaként, királynőként tisztelhetjük. Istenanyai méltósága és még a Szent Angyalokat is megelőző tökéletessége révén az Angyalok Királynőjeként is tisztelhetjük Őt.

Ez a Mária-tisztelet végeredményben a Szentháromság Egy Istenre irányítja figyelmünket, hiszen a Szűz Máriával való kapcsolatunk tulajdonképpen az Istennel való kapcsolatunkat segíti, mégpedig olyan értelemben, hogy Mária által jutunk el Jézushoz. Ezért nagyon lényeges, hogy minél buzgóbban, és minél nyitottabb szívvel szemléljük az Istenszülő Szűz szent titkát, dicsérjük Őt Istentől kapott égi-földi méltóságában, keressük közelségét, figyeljünk indításaira, kérjük közbenjárását, és fogadjuk a kegyelmeket, amelyeket az Úr Szent Anyjának keze által kíván adni nekünk. A fenti teologikus sorokat egyszerűbben foglalja össze XIII. Leo pápa a Divinum illud munus körlevelében (1897): „A vallásos tisztelet ugyanis, amelyet a szent égi lakóknak és az angyaloknak, a Szűz Istenszülőnek és Krisztusnak megadunk, végül is magára a Szentháromságra áramlik vissza és benne végződik.” (DH 3325) Ebben teljesedik be a bensőséges Mária-tisztelet egész jelentősége.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    Az egyházatyák a bibliai Kármel hegyet szépsége, termékenysége és Illés győzelme miatt a Boldogságos Szűz Mária jelképének látták. A kármeliták részben emiatt, részben Stock Szent Simon látomása miatt tekintik a Kármelhegyi Boldogasszonyt édesanyjuknak. A Kármelen remetéskedő Illés prófétát szellemi ősükként, Stock Szent Simont pedig alapítójukként tisztelik. A hagyomány szerint a Boldogasszony angyalok és szentek kíséretében jelent meg Stock Szent Simonnak, és átnyújtotta neki a skapuláré nevű vállruhát azzal az ígérettel, hogy aki azt viseli, nem jut a pokolba, és a halálát követő szombaton kiszabadul a tisztítótűzből is, mert maga a Kármel-hegyi Boldog-asszony száll le érte és vezeti a mennyekbe. E kiváltságot később a rendtagokon kívül kiterjesztették minden hívőre, aki a skapulárét, illetve annak érem változatát viseli, és oltalma alatt a megfelelő életmódra vállalkozik.


    A magyarországi tisztelet példája Lövő kápolnája, amely fogadalomból a Kígyós-domb nevű szőlőhegyen épült 1928-ban. Függőlámpáját még a közelmúltban is minden pénteken délután meggyújtották, és vasárnap estig égett. Szombatonként, Mária-ünnepeken az oltáron hét szál gyertya világított váltakozva a Szűzanya hét örömének és hét fájdalmának tiszteletére. Ilyenkor a lövői és környékbeli hívek gyülekeztek a kápolnában, ahol közös ájtatosságot végeztek.

    A kármelita apácák teljes neve a Kármel-hegyi Boldogságos Szűz Mária rendje, sarutlan apácái. Pápai jogú, szemlélődő szerzetes intézmény. A XVI. század végén Spanyolországban harmincegy kolostorban körülbelül hatszáz apáca élt. Ezután a rend egész Európában és a többi földrészen is meghonosodott, és az Egyház legnagyobb létszámú és legelterjedtebb női szemlélődő rendje lett. A kármelita apácák egyszerű kétkezi munkát végeznek. Lelkiségük: a kármelita hivatás máriás és biblikus jellege a rend kezdetétől kitűnik mind a nevében, mind legősibb hagyományaiban. Avilai Nagy Szent Teréz a megújított kármelita rendet az imádság és az isteni valóság szemlélése felé irányította, és apostoli jelleget adott neki. Teréz szavait idézem: „A kármelita apácák imádsága és visszavonultsága a nővérek egész életét az Egyház szolgálatába állítja. Ez a ti hivatástok és vágyaitoknak tárgya. Ezért folyjanak könnyeitek, ezért imádkozzatok nővéreim!"



    Legismertebb szentjeik: Jézusról nevezett Avilai Teréz, Lisieux-i Szent Teréz, Szentháromságról nevezett Erzsébet Teréz, a Szent Keresztről nevezett Terézia Benedikta, polgári nevén Edith Stein. Hazánkban 1989-ben Pécsett kezdték újra a kolostori életet. Onnan Magyarszékre költöztek. A férfi kármelita szerzetesek közül a legismertebb Keresztes Szent János.

Urunk, Istenünk, segítsen minket a Kármelhegyi Boldogasszonynak, a dicsőséges Szűz Máriának áldott közbenjárása, hogy oltalmazó kezétől vezetve eljussunk a hegyhez, amely maga Krisztus - ámen.

Írás: Dr. Katona István pp.
Képek: 1: Indafotó/jotti  2-4: izraelinfo.com Fleischer Ferenc

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    A Római Katolikus Egyházban az ünnep liturgikus neve: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél”  (Visitatio Beatae Mariae Virginis).

    A 13. századtól július 2-án tartották, egészen a II. Vatikáni Zsinatig, amikor is május 31-re helyezték át, Magyarországon és az elszakított területeken mégis július 2-án ünneplik, mivel ez a nap ősidők óta az aratás kezdetének ideje. Ezért nevezik Sarlós Boldogasszony ünnepének.

    A megnevezést Szent Gellért püspök ajánlotta, látva a magyarság egészen ősi Boldogasszony tiszteletét, akihez mindig az aratás patrónájaként folyamodnak. Ezen a napon nem dolgoztak, és csak másnap, július 3-án kezdődött az aratás. Sarlós Boldogasszony napján az ünnepi misét követően a hívek ’kikerültek’ (kimentek) a határba, ahol a pap a négy égtáj elé hintve a szenteltvízből megáldotta a gabonát.

    
    A Szent Szűz az angyali üdvözlet alkalmával tudta meg, hogy idős rokona Erzsébet már hat hónapja gyermeket vár. Azonnal útra kelt, hogy a nehéz napokban segítségére lehessen. Amikor találkoztak, Erzsébet méhében felujjongott a magzat, Keresztelő Szent János. Ehhez a pillanathoz kötődik Mária csodaszép hálaéneke, a Magnificat (Lk 1,47-55), mely már az őskeresztényeknél az Egyház hálaadó éneke volt, s azóta is imádkozzuk az esti zsolozsmában, miként a közösségi és magán imádságokban. Mária az Egyház mintája, jelképe, igazi előénekese ebben a hálaadásban.
    
    Az ünnepet az egész egyházra VI. Orbán pápa terjesztette ki, majd IX. Bonifác 1389-ben vigíliával és nyolcaddal egészítette ki.
    
    Sarlós Boldogasszony áldott állapotában a várandós édesanyák oltalma. Az ország északi részein ezen a napon felvirágoztak egy széket és a ház elé tették, hogyha erre jönne a "nehézkes Mária", meg tudjon pihenni.

    A Sarlós Boldogasszony elnevezés utal az ünnepnek az aratás és termékenység szakrális párhuzamára, de a szegények, a betegségben és fogságban sínylődők, valamint az áldott állapotában lévő édesanyák gondviselőjére is.

---

    Sarlós Boldogasszony ünnepe a magyarság lelkületében még ma is benne él. Bár a gabona megszentelése és az aratásért történő hálaadás ritkább, mint régen volt, a termékenységért könyörgés jó hagyománya a mai napig fennmaradt. Ebben nagy szerepe van a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhelyünknek, ahol minden évben megtartják a Sarlós Boldogasszony búcsút.


    Meghirdetése szerint az „együtt járók, jegyesek, fiatal házasok, gyermeket várók zarándoklata.” A „gyermeket várók” kifejezés itt a szokásosnál kicsit tágabban értendő, hiszen sok idős imádkozik a Szűzanyához azért, hogy nagyszülővé válhasson.
   
Ez egy nagyon helyes gyakorlat, hiszen a fiatal szülőkorú házasok gyakran nem tudják, hogy ha valaki gyermekáldást szeretne, de nem érkezik meg a várva-várt kis utód, akkor nem csak orvoshoz, hanem Istenhez is kell fordulniuk. A zarándoklaton a szentmise után egyéni áldást is kaphatnak a kegyelemért folyamodók.

    Ha valaki nem is érintett közvetlenül a gyermekáldás ügyében, érdemes elzarándokolnia egyszer ezen a napon a kegyhelyre.  Szívet-lelket gyönyörködtető, hitét erősítő látványban lesz része. Szokás ugyanis, hogy a könyörgés „eredményével”, a kisgyermekkel hála zarándoklatot tesznek ezen a napon, szimbolikusan bemutatják a Szűzanyának a gyermeket, és hálát adnak érte.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    A Boldogságos Szűz Mária Szíve a teljes ártatlanság, a megtestesült Ige és a megváltott ember iránti anyai szeretet jelképe. Tiszteletének alapja a szeplőtelen fogantatás és az istenanyaság dogmái.

   
A misztikusok (köztük Szt. Mechtild, Helftai Szt. Gertrúd, Svéd Szt. Brigitta, Szalézi Szt. Ferenc) számára Mária Szeplőtelen Szíve a Jézus iránti szeretet példaképe.
 
    Mária Szeplőtelen Szívének ünnepét Eudes Szt. János kérte kongregációja számára 1646-ban.
Több időpont után 1969-ben a Jézus Szt. Szíve ünnepe utáni szombatra került.

    Az ünnepet a fatimai jelenések során maga a Szűzanya erősítette meg.
A Szűzanya kifejezetten kérte Szeplőtelen Szívének tiszteletét és a világ fölajánlását a Szeplőtelen Szívnek.

    II. János Pál pápa 1981. VI. 7-én két évfordulóhoz kötve akarta megtenni ezt a fölajánlást. Ezek az évfordulók: a konstantinápolyi zsinat 1600. és az efezusi zsinat 1550. évfordulója.
Az ellene 1981. V. 13-án elkövetett merénylet miatt a S. Maria Maggiore-bazilikában hangfelvételről hangzott el a fölajánlás. A felajánlást 1982. V. 13-án Fatimában, 1984. III. 25-én Rómában, és 2000. X. 8-án a világegyház összes püspökével együtt Rómában megismételte.

    Egy kedves imakönyv a Mária Szeplőtelen Szíve témában ITT érhető el. 

Források:
Magyar Katolikus Lexikon
Begyik Tibor OCDS: Fatima, a végső idők reménycsillaga Bp., 2022. Megjelenés alatt
Képek: Internet

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Az ünnep története

A legfrissebb Mária emléknapunk, 2018 óta ünnepeljük. 

Az a gondolat, hogy Mária az egyház anyja, már a IV. században felevetődött. Szent Ambrusnál (339-397) találkozunk először az Egyház ősmintája (Ecclesiae typus) kifejezéssel, amely Máriának a megkereszteltek iránt megmutatkozó anyaságában is kifejeződik. A gondolat megjelenik Szent Ágostonnál (354-430) is, de ő már világosabban fogalmaz. Az Egyházat Christus totusként szemléli, tehát ha Mária anyja a Főnek, akkor a teljes Krisztusnak, vagyis az Egyháznak is.

Az elképzelés gyönyörű festmények egész során jelenik meg. Ezeken általában az egyházat szemléltető tömeget a Szűzanya palástja takarja be, melyet angyalok tartanak.


Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2018 tavaszán elrendelte a Boldogságos Szűz Máriának, az Egyház Anyjának kötelező emléknapját, amit pünkösdhétfőn ünnepelünk a liturgiában.
 
A II. vatikáni zsinat végén, 1964 novemberében VI. Pál pápa bejelentette, hogy Máriát mint az Egyház Anyját (Mater Ecclesiae) is tiszteljük. Ez azt jelenti, hogy anyja az egész keresztény népnek, mind a híveknek, mind a pásztoroknak. A pápa e titulussal Máriának a Krisztusban megkereszteltekkel és ezáltal az Egyház tagjaival fennálló lelki anyaságát kívánta hangsúlyozni.

1980 óta a loretói litániában a Szűzanyát megszólítjuk az Egyház Anyjaként is.

II. János Pál kezdeményezésére 1981. december 7-én elhelyezték a vatikáni Apostoli Palota Szent Péter térre néző falán a Mater Ecclesiae-mozaikot. A szentatya kérése az volt, hogy a kép Máriát mint az Egyház Anyját ábrázolja, mert „Isten Anyja mindig is egységben volt az Egyházzal, és különösen közel volt az Egyházhoz a történelem legnehezebb pillanataiban”.

1987-ben Redemptoris Mater kezdetű enciklikájában – amely A Boldogságos Szűz Máriáról a zarándok Egyház életében alcímet viseli – mélyítette el II. János Pál a Szűzanyáról szóló tanítást.


Miért került pünkösdhétfőre az emléknap?

A liturgikus emléknap megválasztása átgondolt döntés eredménye, hiszen az Istenszülő közbenjáró imájának nagyon is köze van a pünkösdi Lélek-áradáshoz. „Az Egyház, amelyet Krisztus az apostolokra épített, pünkösdkor ébredt tudatára Isten nagy tetteinek, amikor az utolsó vacsora termében összegyűlve mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek szólásra indította őket. Ebben a pillanatban indult el az Egyház a hitnek azon az útján, amely emberek és népek történetén átvezető zarándokút. Tudjuk, hogy ennek az útnak a kezdeténél jelen van Mária, ott látjuk őt az apostolok között, az utolsó vacsora termében, amint imádkozik és esdekel az ajándékért: a Szentlélekért.” (Redemptoris Mater, 26)

Az ünnepről részletesebb leírást ITT olvashatunk.

Források:
Szöveg: Magyar Kurír, 2021-es szerkesztőségi cikk
Képek: Magyar Kurír, Vatican News

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

   
    Szép tavasz jőjj, hogy ébreszd a fáknak ágait – hallhatjuk Schubert gyönyörű tavaszváró énekében.

    Már a rómaiak is megünnepelték a tavasz hónapját, amikor a flóra és a fauna megújul. A hónap neve is római eredetű, és azóta sem változott. Maia-ról az Arcanumban a következőket olvashatjuk: „ősi itáliai istennő, eredetileg a szaporodásnak, a sarjadó növényzetnek a védnöke és Vulcanus felesége volt, a földistennő, Tellus egyik megjelenési formája. Később a görög Maia-val azonosították, így szerepel már Ovidius Római naptárában is.”

    A flóra és a fauna megújulása a ma emberére is hat. Örömteli várakozással néz a jövőbe, azzal az örök jobbat várással, ami az egészséges lelkivilágú embereket mindig is jellemezte. (Megjegyezzük, hogy a déli féltekén ilyenkor éppen ősz van.)

   
    Ebben az évben (2022) május elseje vasárnapra esik. Többszörös ünnep ez.
    Az idén ez Húsvét 3. vasárnapja.
Ugyanakkor ezen a napon köszönti a világ az édesanyákat. Ez a nap a munka ünnepe is. Az utóbbi eredete vitatott, de tény, hogy az Egyház is megemlékezik róla, kifejezve szociális érzékenységét. Példaként állítja Szent Józsefet, amikor mint munkásról beszél  Jézus nevelő atyjáról.

  
    Természetes, hogy a keresztény embereket is megérinti a természet megújulása. Mi azonban tisztában vagyunk azzal, hogy a jólétünk és a jóllétünk mindenképpen a mi szerető, gondviselő Istenünktől függ. 
Május első vasárnapján az idén is elsősorban a feltámadott Krisztusra kell néznünk, arra az isteni személyre, aki helyreállította az Istenhez fűződő kapcsolatunkat, kiszabadított minket a bűn és a halál verméből és elhozta számunkra az üdvösséget.

    Az üdvtörténet csúcspontjához, a feltámadáshoz hosszú és nehéz út vezetett. Kétségtelen, hogy ebből a legnehezebb – a keresztút – Jézus osztályrésze volt. A megváltáshoz vezető út kezdetén azonban ott van a Boldogságos Szűz. Ő az emberiség újjászületésének igazi májusa. Ezért aztán érthető, hogy a katolikus egyház számára május a Szűzanya hónapja. Ő minden megújulás és szépség valódi forrása.

    Régen…
    Az első májusi vasárnap Mária, a Jó Pásztor Anyjának ünnepe volt a II. Vatikáni Zsinatig (1969). Ugyanakkor az egyház már 1923-tól megemlékezik ezen a napon anyák napjáról. Ez része az egyházi ünnepek szekularizációs folyamatának.
Május 3. vasárnapján 1751-1969-ig Mária istenanyaságáról emlékezett meg az egyház. Május utolsó napja (május 31.) pedig Mária Királynő ünnepe volt.

    A májusi litánia a hónap egy-egy napját ajánlja Mária oltalmába.
A májusi litánia egy szép, hagyományos májusi Szűz Mária-ájtatosság. A litánia görög eredetű szó, jelentése: könyörgés. Egyházi besorolása szerint magánájtatosság. Május estéin végzik a Szűzanya tiszteletére. (Egy változatát itt találjuk.)

    Sokan összetévesztik a lorettói litániával. A lorettói litánia azonban csak egy része a májusi litániának. Utóbbi általában népénekekből, a lorettói litániából, Mária-imádságokból, Mária-antifónából, esetleg prédikációból áll. A végén szentségi áldást adnak cibóriummal, ünnepélyesebb esetekben monstranciával.

Története az 1700-as évekre nyúlik vissza. A feljegyzések szerint az első ilyen jellegű ájtatosságot P. Ansaloni SJ tartotta Nápolyban. A 19. sz. elején már egész Európában, Magyarországon is elterjedt. VII. Pius pápa 1815-ben búcsút is engedélyezett hozzá.

    A lorettói litánia – ami a májusi litánia gerincét adja - a XVI. században tűnik fel először az itáliai Lorettóban. A feljegyzések szerint a város bazilikájában, ahol a Szent Ház áll, a hívek szombat esténként ezt a könyörgő imádságot énekelték.
A szent házat – vagyis a Szűzanya názáreti szülőházát – az angyalok a muszlimok elől a levegőbe emelték, és először a dalmáciai Tersatoba, majd az itáliai Lorettóba vitték. E csodás történés részletes leírását elolvashatjuk Begyik Tibor OCDS  írásában.
Megjegyezzük, hogy a Szűzanya efezusi házának történetéről is elérhető egy szép könyv, amit szeretettel javaslunk májusi olvasmánynak.

    A Szent Házat magába foglaló bazilika a XV-XVI. században épült. A litánia nyomtatásban 1558-ban jelent meg először, Canisius Szent Péter jóvoltából. A szent Lorettóban járva hallotta a litániát, és annyira szívhez szólónak találta, hogy átvette imakönyvébe és a hívek figyelmébe ajánlotta.

    A litánia jelenlegi formájában a Szűzanya 48 megszólítása (invokációja) szerepel. 13 megszólítás Isten Szűz Anyját, 5 az erények hordozóját, 13 az ószövetségi előképekben megjövendölt Máriát, 5 az oltalmazót és 12 invokáció a királynőt kéri: „könyörögj érettünk!"
A lorettói litánia bevezető része arra irányítja figyelmünket, hogy minden adományt mennyei Atyánktól kapunk, és Jézus Krisztus volt az, aki feltárta nekünk a Szentháromság titkát. Először a Szűzanyát három kiváltságban szólítjuk meg, a következő csokorban azok a motívumok szerepelnek, amelyekért őt tiszteljük.
Az ötödik részben Máriát, mint szüzet különböző ékes jelzővel magasztalja. A hatodik részben a Szentírásból vett jelzőkkel ruházza fel, amely az Igazság tükre megszólítással kezdődik, és a Hajnali csillag köszöntő szóval fejeződik be. A Szűzanya a betegek gyógyítója, a bűnösök menedéke, a szomorúak vigasztalója, és a keresztények segítője, tehát a mi küzdelmes életünk résztvevője, akihez mindig bizalommal fordulhatunk.
A lorettói litánia hivatkozott szövegét az imák között találjuk.
A litánia eredetét bemutató videót itt érhetjük el.


     És ma …
    A májusi Szűzanya ünnepek közül néhány megszűnt. Május 13-a – a Fatimai Boldogasszony napja – maradt. Mária Királynő ünnepe május utolsó napjáról augusztus 22-re került.
A májusi litánia szokása sokfelé fönnmaradt, ma is látogatott és keresett ájtatosság.
Dr. Székely János megyéspüspök atya celebrálásában itt hallgathatunk meg egy szép májusi litániát.

    Görögkeleti testvéreink Máriapócson még ma is minden májusi hétvégén búcsút tartanak. 

    Források:
Arcanum - https://www.arcanum.com/hu/adt/
Magyar Katolikus Lexikon különböző szócikkei - http://lexikon.katolikus.hu/
Májusi litánia. Budai Ciszterci Szent Imre Templom (PDF állomány)
Módra Klára: Május a Szűzanya hónapja. In: Péter-Pál Útján. A szentendrei Római Katolikus Egyházközség lapja. 132. szám (2019. május)
"Az első rózsafüzér" kép forrása: Péter-Pál Útján. A szentendrei Római Katolikus Egyházközség lapja.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

„Mária igenje Krisztus igenjét vetítette előre, amikor a világba jött. Mária válasza az angyalnak tovább folytatódik az Egyházban, amely arra hivatott, hogy Krisztust megjelenítse a történelemben, készséggel kínálva fel szolgálatát, hogy Isten továbbra is meglátogathassa az emberiséget az ő kegyelmével” – mondta XVI. Benedek pápa.

Amiként a Hitvallásban mondjuk: „Értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért”. Ezért hajtunk térdet Karácsony és Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén e szavak után: „Leszállott a mennyből, megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától, és emberré lett”.

Az ősszülő Éva engedetlenségével ellentétben – aki a sátán szavára hallgatott –, Szűz Mária az Istennek mondott igent, megnyitva az utat ahhoz, hogy az Üdvözítő általa a világba jöjjön.

Éva nem hitt az Istennek, s ezzel halált hozott önmagára és utódaira, Mária pedig a hite miatt a Boldogasszony. Éva az összes élők anyja, de Mária is anyánk – mivel Fia mindenkiért meghalt – és a Szentlélek által Isten gyermekei lehettünk a Szent Keresztség által. Éva társa Ádámnak, Mária társa Szent Fiának. Éva a halált hozta gyermekeire, Mária az életet akarja visszaadni gyermekeinek. Éva a kígyónak szolgáltatta ki önmagát és gyermekeit, Mária széttiporja a sátán fejét. Ez pedig Isten akaratából és erejéből történik.

Isten akaratára mondott mindenkori „igenünknek” a Szűzanya alázatát kell tükröznie, példáznia!

Igent a keresztény hitre, igent a családok és a nemzet egységére, igent az Életre! Mert soha nem szabad felednünk: a Mária-tiszteletben megőrzött hit és nemzettudat a legfontosabb alap ahhoz, hogy az ember emelt fővel tudjon élni!

A nagyböjti időszakban gyakrabban elmélkedjünk a Szűzanyáról – aki – a Kálvárián megismételve, megpecsételte Názáretben kimondott igenjét, és Szent Fia társaként megtapasztalta a lélek vértanúságát. Kérjük bizalommal az Istenanya közbenjárását, hogy az Egyház és népünk, küldetéséhez hűen, bátran tanúságot tegyen Isten szeretetéről az egész világnak.

Gyümölcsoltó Boldogasszony könyörögj érettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!
Amen

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő írást tehetünk most közzé Begyik Tibor OCDS tollából.


Az írást egy recenzióban külön méltatjuk. A 137 A4-es oldal terjedelmű, gazdagon illusztrált mű nem csak olvasható, de le is tölthető és módosítás nélkül tovább adható.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    Erős hit, a Szűzanya iránti szeretet és elhivatottság kell ahhoz, hogy valaki egy ilyen nehezen kutatható vallástörténeti témához nyúljon. Mennyei Édesanyánkról nagyon kevés írásos emlék maradt fönn. A Szentírás közismerten szűkszavú Máriával kapcsolatban. Az apokrifekben sokkal több a pozitív tartalom, azokban viszont bőven találunk ellentmondást. Az írások egy kis része igen kellemetlen, Máriának nem csak az Istenanyaságát, de még a tisztességét is tagadják.

    Feltehetjük a kérdést: közel 2000 év múltával nem mindegy-e, hogy Mária Jeruzsálemben, vagy Efezusban szenderült el?
Az üdvtörténet szempontjából mindegy. Mária Istenanyasága nem azon múlik, hogy Jézus halála és feltámadása után konkrétan hol élt, és hol fejezte be földi életét. Minden normális érzésű embert érdekel viszont a szeretett és tisztelt ősök élete. Van egy olyan jézusi útmutatás is, ami alapján szeretnénk tudni az igazat. Amikor Jézus azt mondta, hogy Ő az Igazság, akkor ez nyilvánvalóan nem csak arra vonatkozott, hogy a tanítása igaz, hanem egy normaadás volt arra nézve, hogy nekünk is igazságra kell törekedni.

    Mire támaszkodhat a bátor kutató, ha ilyen ingoványos talajra lép? Aligha számíthat olyan ritka, csodaszámba menő dokumentum felbukkanására, mint pl. a kafarnaumi zsinagóga alapítására vonatkozó hiteles írás, amelyik néhány éve került elő.
Valami „isteni” forrásra volt szükség. Ezt találta meg a szerző a misztikusokban. A misztikusok látomásai már sokat hoztak a tudás konyhájára, bár meg kell jegyezni, hogy az Egyház által elismert misztikusok látomásai sem tartoznak az egyszerűen használható források közé.

    Boldog Emmerich Anna Katalin (1774-1824) kézenfekvő forrásnak tűnik. Anna ágostonrendi szerzetesként kiemelkedő életszentséget mutatott föl. Érdekes, hogy egész életében beteges volt, de más területen különleges kegyelmekben részesült.  Semmilyen oktatást nem kapott, mégis igen értelmes volt. Kitűnt remek emlékezőképességével és egy ritka csodás adottságával: kiskorától fogva értette a latin nyelvet!

    A szerző Boldog E. Anna látomásaira támaszkodva dolgozza fel a Szűzanya efezeusi életére, halálára vonatkozó információkat.
Műve remekre sikerült. Átélhetjük az efezusi ház megtalálásának izgalmait, a korabeli körülmények közötti nehéz utazásokat, az ellenkező vélemények ütközését. Láttatja a hívők szorgos munkáját a ház felújításában. Mindezt nagyszerű érzékkel ágyazza be a mindenkori kortörténetbe. Mi, magyarok, joggal szoktunk panaszkodni a sorsunkra. De láthatjuk, hogy Kis-Ázsiában sem volt jobb az élet. Ma talán jobb a helyzet (Efezus a mai Törökország területén fekszik), de a Közel-Kelet ma is egy lőporos hordó.

    Az érdekfeszítő ismertetéseket, érveléseket rendkívül gazdag képanyaggal egészíti ki. Egyszerre lehetünk a részesei egy lelki, történelmi és földrajzi utazásnak.

    Mondanivalóját szép magyarsággal, világosan mondja el. Követése semmilyen vallási vagy tudományos előképzettséget nem igényel.

    A kiadvány 137 A4-es oldalból áll. Nagyobb részt a képek foglalnak el, de így is 18500 szót tartalmaz.

    Az olvasónak egy PDF állományban, elektronikusan tudjuk átadni.

A mű eredetileg „A Hajnal Szép Sugara” blogon (ismertebb nevén: Szeretetláng blog) negyvenhét részletben jelent meg.
Az írások egybeszerkesztését szerző engedélyével a https://szuzanyam.hu szerkesztője végezte el.

A „Szűz Mária efezusi házának története” lapunkon olvasható, letölthető és változtatás nélkül továbbadható.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Az ünnepnek a cím szerinti megnevezése kizárólag magyar nyelvterületen használatos.  Eredete világos. Ezen a napon gyertyát szentelnek és gyertyás körmenetet tartanak, melyen a hívek a szentmisén szentelt, égő gyertyákkal vesznek részt.
Nincs másik olyan ünnepünk, amely tartalmában ennyire összetett lenne.

A X. századtól 1969-ig Mária megtisztulása a neve. Mária az Isteni gyermek születése utáni 40. napon, a mózesi törvény szerinti módon bemutatta a tisztulási áldozatot a templomban.

1970-től Jézus bemutatása a templomban az ünnep neve.
Az ünnep – ami a IV. század vége felé alakult ki – eredetileg erről szólt. Csak a X. században fokozódó Mária tisztelet tolta el a hangsúlyt a Szűzanya irányába.
Ezen a napon mutatták be Jézust, mint elsőszülöttet a templomban, és szentelték szülei Istennek. Ez az égi Atyjának való szentelés, a Világ Világosságának (a megszentelt gyertyának) ünnepi szertartásában jut kifejezésre. A jelenlévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény, a szentelt gyertya, és a gyertyaszentelés szokása is. A szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe.


A magyar néphitbe mélyen beivódott ez az ünnep. A Kiskunfélegyháziak a szentelt gyertyát „máriagyertyának" nevezik. Főképpen vihar idején gyújtották meg s imádkoztak mellette.

A keleti egyházak más irányból közelítik meg ugyanezt a kérdést. Az ünnepnek a keleti liturgiában Hypapanie a neve, azaz: találkozás (Occursus Domini), mert ezen a napon találkozott Isten Fia először papságával. Ezt az ünnepet Jeruzsálemben valószínűleg már a IV. században az Úr ünnepének tartották és csakhamar nyugaton is elterjedt. Az örmények „az Úr érkezése a templomba” néven nevezték.

Ezen a napon ünnepeljük Mária Szíve Szeretetlángját is. Erről az ünnepről – és a Szeretetláng mozgalomról – az alább megadott helyeken olvashatunk.

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez kapcsolódik egy Szent Kilenced is.

Az ekvádori Quitóban történt csoda hatására Salvador Rivera püspök elrendelte, hogy minden január 24-vel kezdődően Szent Kilenceddel kell megünnepelni Miasszonyunk Gyertyaszentelő ünnepét, február 2-át.


Források:

1. Az ünepről Begyik Tibor OCDS írása a szeretetlang.blog.hu oldalon

2. Kilenced leírása a szeretetlang.hu oldalon

3. Kilenced leírása a kilenced.eoldal.hu oldalon

4. A quitóii jelenésekről

5. A Mária Szíve Szeretetlángról : https://szeretetlang.blog.hu és http://szeretetlang.hu

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

A garabandáli történések máig foglalkoztatják a máriás hívőket. Ugyanakkor kevesen vannak, akik tudják, hogy Magyarországon van egy Garabandáli Szűzanya szobor. Ezt a szobrot külföldön jobban ismerik, mint nálunk. Képét Franciaországban többszázezer példányban nyomtatták ki, és világszerte terjesztették. Nincsen tudomásunk arról, hogyan került a Garabandáli Szűzanya szobra a bácsbokodi Árpád-házi Szent Erzsébet templomba.*  Azt azonban tudjuk, hogy a szobrot 1982. augusztus 10-én Belon Gellért püspök atya felszentelte. Márvány talapzaton áll. A mellékelt fényképen a felirat rosszul olvasható, ezért ide másoljuk: "A spanyol Garabandálban 1961-1965 között megjelent Karmelhegyi Boldogasszony tiszteletére készült első magyar emlékmű. A fatimai három gyermeken és a garabandáli négy kislányon keresztül az egész emberiséghez intézett felhívásra szeretettel így válaszol hálás magyar néped." A templom érdekessége az, hogy kereszt alaprajzú. A templom címe:  Árpád-házi Szent Erzsébet-templom, 6453 Bácsbokod, Hősök tere 2. A templom búcsúja november 19-én van. A plébánia címe: 6453 Bácsbokod, Hunyadi u. 16/a.  Tel.: 79/423-481; 20/314-3645 Plébános: Kiss Zoltán atya (2022.02.01. állapot) A képek forrása: A templom belsejéről készült képet Bácsbokod hivatalos honlapjáról vettük át. A szobrot Kökényesi Ferenc fényképezte le. Irodalom:  1. Dr. Antalóczi Lajos: Jelenések, üzenetek, és a jövő (A Mária-jelenések és üzenetek szintézise 1830-tól napjainkig.) Kisboldogasszony Plébánia, Eger 1991. 109. oldal 2. Bácsbokod nagyközség honlapja: http://www.bacsbokod.hu/ (A galériában a templomról szép képeket találunk.) 3. Garabandál - a szemtanúk (film) Megjegyzés: A garabandáli jelenésekkel kapcsolatban a végső szó az Egyházé. Ahhoz mi se hozzátenni, se belőle elvenni nem akarunk. A cikk Kökényesi Ferenc teológus kutató munkáját felhasználva, az ő engedélyével készült. (Szerk.)

*A cikk megjelenése után Begyik Tibor OCDS testvérünktől kaptuk a következő tájékoztatást:

A Garabandáli Szűzanya szobrot Vida Zoltán máriaremetei szobrász, egyházművész (Dr. Vida Tivadar atya
testvére) készítette, Dr. Molnár Gyula ihletésére és támogatásával.
A szobor szentelésekor a plébános +Gubik Mihály atya volt, aki később Kecelen szolgált.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    Ezt az ünnepet az Egyház az új liturgikus rend bevezetése óta (1970-től) liturgikusan nem ünnepli.
Ugyanakkor a mai napig szerveznek Magyarországról is zarándoklatokat Lorettóba. (Olaszul Loreto, de a név régen magyarosodott, így lett „Lorettó“.)


    Az ünnep egy történethez kapcsolódik. Eszerint a XIII. század végén a Szűzanya názáreti háza csodálatos módon Európába került. Hogy hová és hogyan?
Erről a legutóbbi időkig magyarul igen keveset olvashattunk, és az írások egy része nem is megbízható.

Örömünkre szolgál, hogy közzétehetjük a názáreti ház csodálatos történetének részletes és hiteles, magyarul eddig a legteljesebb ismertetését. Ez eredetileg egy cikksorozat volt, amit a szerző - Begyik Tibor OCDS - engedélyével egyesítettünk.

Az írást terjedelme miatt a weblapra beilleszteni nem célszerű, ezért önálló dokumentumként itt érheti el.  Szabadon letölthető, és módosítás nélkül terjeszthető.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    A természetes emberi fogantatást akkor nevezzük szeplőtelennek, ha az új életet Isten megóvja az áteredő bűntől. Erre egyetlen esetet ismerünk: a Boldogságos Szűz Máriáról hisszük és tanítjuk, hogy mentes volt az áteredő bűntől. E különleges kegyelmi státuszt Istenanyasága miatt kapta meg.

    A szeplőtelen fogantatás egyik szentírási alapja éppen az angyali üdvözletben szereplő „kegyelemmel teljes” kifejezés. (Lk 1,28)
Szentírási támasz még az ősevangélium: „Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba.” (Ter 3,15)
Hivatkozhatunk még a Jelenések könyvének Napbaöltözött Asszonyára is. (Jel 12,1)


    A conceptio immaculata dogmája viszonylag késői eredetű. Hasonlóan más dogmákhoz, az egyházban már elterjedt volt Mária szeplőtelen fogantatásának gondolata, amikor sor került annak legfelsőbb egyházi megerősítésére. IX. Pius pápa 1854. XII. 8: az Ineffabilis Deus bullában dogmaként hirdette ki, hogy Mária életének első pillanatától fogva mentes volt az áteredő bűntől, és a megszentelő kegyelem állapotában volt.
Ünnepe a kihirdetés napja, december 8-a.

    Megjegyezzük, hogy az ortodox és a protestáns egyházak nem ismerik el a szeplőtelen fogantatást. Mivel a Bibliából közvetlenül nem olvasható ki, ezért az ortodox egyház teológiai vita tárgyának tartja. Az ilyen kérdésekkel szemben ők megengedők, mindenki úgy vélheti, ahogyan akarja. A protestáns egyházak teljesen elutasítják a dogmát.

    Hitéleti szempontból fontos megjegyeznünk, hogy a Szűzanya jelenéseit elfogadó hívő számára a Szeplőtelen Fogantatás nem kétséges. 1858. március 25-én, a Lourdes-i jelenésben a Szűzanya így mutatkozott be: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.”

    A Szeplőtelen Fogantatás ünnepének van egy különleges magyar vonatkozása is. Magyarországon, a budaörsi Kőhegyen áll az a kápolna, amely a világon először viselte hivatalosan a „Szeplőtelen Fogantatás” nevet. Erről – és az egész ünnepről – értékes ismertetést olvashatunk Darvas-Kozma József atya* blogján.

Javasoljuk még a szeretetlang blogspoton található érdekes írást is. 

Tizenöt perces video is rendelkezésre áll az ünnepről.


Ezt a kis ismertetést a Szeplőtelen Fogantatás kilencedének napi imájával zárjuk.
 
Szentséges Szűz Mária, hiszem és vallom szent és szeplőtelen fogantatásodat, mely által Megváltónk anyja lettél. Szeplőtelen Szívedben maga a Szentlélek gyújtott lángot, az Isten és emberszeretet tüzét. Gyújtsd lángra az én lanyha szívemet is szereteted Lángjával.
Esdd ki számomra isteni Fiadtól az igazi alázat, a tiszta szeretet, a hűség, az engedelmesség és az Istennek való osztatlan szívű önátadás kegyelmét, hogy életemben megvalósíthassam Isten akaratát.
Ó Szeplőtelenül Fogantatott Szűzanyám, könyörögd ki  országod – Édes Magyar Hazám – és számomra a szükséges kegyelmeket Isten akarata szerint! Irgalmas közbenjárásodért örök hála és dicséret Neked, ó boldogságos, édes jó Anyám! Ámen

A teljes kilencedet itt találja.

Jegyzet:
* Ft. Msgr. dr. Darvas-Kozma József pápai káplán, c. esperes plébános.
Szolgálati helye: Csíkszereda. Hittudós, kiemelkedő hitszónok. Neki köszönhető Márta nővér könyveinek erdélyi elterjesztése is.  Elektronikus naplójának címe: http://dkjozsef.blogspot.com/

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Az arany és az ezüst két különleges fém. A világtörténelemben a gazdagság jelei voltak. Itt nem írunk arról, hogyan alakult ki a fölöttébb bonyolult társadalmi szerepük, hogyan váltak a pénz anyagává, majd fedezetévé.

Fizikai tulajdonságaik két szempontból hasonlítanak. Mindegyiknek kiemelkedő a vezetőképessége, és mindegyik puha, könnyen megmunkálható fém. Az aranynak kicsivel kisebb a vezetőképessége, de a reakció képessége csekély. Ezért a fényét tartósan megőrzi, ellentétben az ezüsttel. Ugyanakkor mindkét fémnek rendkívül erős a bakteriosztatikus hatása. Már az ókori egyiptomiak tömtek arannyal fogat, és használták az aranyat koponya trepanáció utáni csontpótlásra. Az arany ipari felhasználása újkeletű, és ma már nagyon elterjedt. Csak két példát hozunk. Nagyfrekvenciás vezetők felületét aranyozzák. A másik eléggé meglepő alkalmazás, hogy a felhőkarcolók külső bevonatában használnak aranyat, mert visszaveri az infravörös sugárzást. A kihűlés ellen védő aranyozott takaró – ezt például a hegymászók és mentők használják – is ezért hatékony. Tájékoztatásként az áruk: arany 17000Ft/g, ezüst 230 Ft/g. (Irányadatok, naponta változnak.)

Az aranyat és az ezüstöt drágaságuk és ritkaságuk miatt kapcsolatba hozták a királyokkal. Az arany az ezüsttel együtt királyi anyag volt. Az arany és ezüst használati eszközök és dísztárgyak, ékszerek mindig a gazdagság mutatói voltak.
A nemesfémek bekerültek a vallási életbe is. Részben a templomokban használt eszközökben, részben a templomok berendezésében.

Az Istenhez tartozó dolgokat lehetőleg aranyból készítették, vagy legalábbis aranyozott ezüstből. Gondoljunk az áldozó kelyhekre, szentségtartókra. Anyagi lehetőségtől függően arany, aranyozott ezüst, aranyozott réz, vagy ezüst az anyaguk.

Jézus, az angyalok, de gyakran még a szentek szobrai is arany díszítő színt kaptak. A Szentháromság háromszöge is általában arany (ozott). A Jézust ábrázoló képek keretei jellemzően aranyozottak.

A Szűzanya ábrázolása már komplikáltabb. A Szűzanya ikonjai általában aranyozottak, bár sok ezüst bevonatút is találunk. A Szűzanya esetében az arany felhasználása természetes, mert ő az Ég Királynője és a Világ Királynője, ráadásul Magyarország Nagyasszonya is. Így az arany díszítő színnel vagy arany koronával történő ábrázolása szokásos. 
Ez már a XIII. században egyértelmű és elfogadott volt. Szent Bonaventura írja a Szűzanyának: „A legtisztább arany a te díszed”. ([3], 58. zsoltár)

Ugyanakkor az ezüstszín is társítható hozzá, erről alább, a Szűzanya és a Hold kapcsolatát vizsgálva írunk.

Térjünk át most a nap-hold szimbolikára. A napot az ókortól kezdődően Isten legfőbb ajándékának tartják. Még a zsidóság történetében volt olyan elhajlás, amikor magát a napot, mint égitestet istenítették (aton).  Ezt valószínűleg Egyiptomból vették át, ott ugyanis egy időben (Ehnaton fáraó idején) szintén ilyen elhajlást figyelhetünk meg.

Jézusról olvashatjuk: „Én vagyok a világ világossága.” (Jn 8,12) A világ világossága természetes módon kapcsolódik össze a nappal. Az említett régi tévedések miatt Jézussal kapcsolatban a nap szimbólumot általában nem használják. Kivéve az ortodoxiát, ahol nagy ünnepeken a pátriárka bevonulásakor a főpap előtt egy arany napkorongot visznek, jelezve, hogy az egyház a világ világosságát hirdeti. Néha Jézust napszerű glóriával ábrázolják.

A napsugarakat gyakran ábrázolják a katolikus művészetben. A Szentháromság ábrázolások fénysugarai mindenki számára ismertek. Ugyanígy közkedvelt, gyönyörű művészi napsugár ábrázolás található a hagyományos monstranciákon.



A Szűzanya a holddal több módon hozható kapcsolatba. Hitünk szempontjából a biblikus kapcsolat a legfontosabb. Ezt János jelenéseiben találjuk meg. Ismert részlet, a miséken is évente felolvasott szöveg.

Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony; öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona. (Jel 12,1-SZIT)

Most egy kevésbé ismert, de csodálatos szépségű képet mutatunk meg. 1450 körül készült, ismeretlen német festő műve.


A holdon álló Mária kedvelt ábrázolási forma lett. Tartalma sokrétű.

-A hold kifejezi a nőiességet, a változékonyságot és az örök megújulást. A Szűzanyának mindez sajátja volt, mint embernek. Ugyanakkor ő az Istenanyaságával a stabilitás, a biztonság szimbólumává is vált.

-A hold a naphoz képest másodlagos, abban az értelemben, hogy a fényét a naptól kapja.

-A hold az éjszaka égitestje, ezért mindig kapcsolódott a bűn, a bűnözés fogalmához. A holdon álló Szűzanya ezért mint a bűn fölött álló személy, sőt, mint a bűn ellensége jelenik meg.
 
-Sajátos vonás, hogy ebben a szimbólumban a Szűzanya mint a hódító, kereszténységet felszámolni kívánó mohamedán megszállók fölötti győzelem hitét is sugallja, hiszen a félhold mohamedán szimbólum. Másfél évszázados oszmán-török megszállásunk alatt a Szűzanya volt népünk legfőbb reménysége.

Megemlítjük, hogy a mór megszállóktól sokat szenvedett spanyol népben is fönnmaradt ugyanez a gondolat. Guadalupéban két ábrázolás is található, amelyiken a Szűzanya a fogyó holdon áll.  Ez pedig a téma kiváló szakértője, Andrew Bieszad szerint egyértelműen a muszlimokkal való küzdelemre utal. Az első a tilmán található, a másik – kevésbé ismert – ábrázolást itt mutatjuk be.


Mivel a napfényt az arany fényével, a holdfényt az ezüst fényével hasonlítják (aranyló napsütés, ezüstös holdfény), ezért kézenfekvő, hogy pl. Jézus színe az arany, a Százanyáé az ezüst lehet. Ugyanakkor a Szűzanyára az arany és ezüst színek mindegyike vonatkoztatható. Ez is már a középkorban elfogadott volt: „Gyönyörű és fényes vagy, mint a telihold, a szent látványod olyan, mint amikor a nap erősen süt.” ([3], 60. zsoltár.)

E kis ismertetés után néhány gondolat a hercegszántói szoborról.

Az anyaga eléggé meglepő. A rozsdamentes acél hideg-rideg. A megmunkálása határozottan nehéz. Az időjárás viszontagságainak jól ellenáll, a színét sem változtatja, hosszú idő után is csak jelentéktelen mértékben korrodálódik. Statikailag szilárd, a dinamikus terhelést (pl. szél, hőmérséklet ingadozás) kitűnően bírja. A légszennyezés hatására kialakuló, finom szürkés bevonata pedig ezüst jellegűvé teszi. Ez utóbbi miatt mondhatjuk, hogy határozottan szerencsés választás volt. Az ezüstös színben előttünk álló szobor Máriát az egyik szimbolikus színében ábrázolja.

Irodalom:
1. Magyar katolikus lexikon http://lexikon.katolikus.hu/
2. Hoppál-Jankovics-Nagy-Szemedám: Jelképtár. Budapest , Helikon Kiadó 1996.
3. Szent Bonaventura: A Boldogságos Szűz Mária zsoltárkönyve. Veszprém, OOK Press 2021. webes elérés itt
4.   Andrew Bieszad: The Two Guadalupes – Mary and The Crescent Moon https://onepeterfive.com Letöltés: 2021.08.30.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    Az alábbiakban népi vallásosságunknak egy gyönyörű, nagyértékű bizonyítékát mutatjuk be.

    Az Aranymiatyánkot a csángómagyarok őrizték meg nekünk. Ahhoz azonban, hogy ma erről írni tudjunk, hosszú út vezetett.  

    A „Népi vallásosság a Kárpát-medencében” 5. konferenciáján, Pápán, 1999. június 22-24. között hangzott el  P. Jáki Sándor Teodóz OSB előadása, mely az Imádságok, szakrális szövegek (Veszprém, 2001) kötetben jelent meg: Csángómagyar Aranymiatyánk címmel.

    Az előadás teljes anyaga a kottával együtt elérhető ebben a kötetben,  a 149-166. oldalig.

    Elismeréssel kell szólnunk a veszprémi muzeológusok gondos munkájáról. Leginkább azért, mert az összes konferencia teljes anyagát elérhetővé tették. Óriási szellemi kincs ez, fel sem tudjuk becsülni. Sajnos, csekély nyilvánosságot kap, pedig már közhely, hogy aki a múltját nem ismeri és becsüli, annak nincsen jövője.

    Mi is ez az Aranymiatyánk?
Ez egy gyönyörű, Szűz Mária tiszteletét kifejező, csángómagyar népdal.  Bár a szöveg a legtöbb előadásban – különösképpen a gyűjtőjének, Teodóz atyának az előadásában – tökéletesen érthető, idézzük.
Meg kell jegyeznünk, hogy a szöveg már ismert volt, azt Erdélyi Zsuzsa nógrádi gyűjtéséből már ismerhettük.

A címet általában úgy értelmezik, hogy a „miatyánk” imádságot, az „arany” értékességet jelöl.

Virágszombaton este Mária Fiát kérdezte: „Jövő héten mit fogsz tenni, Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?” „Virágvasárnapján mit fogsz tenni, Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?” „Akkor, Anyám, király leszek, A Jeruzsálembe bémenek.” „Hát nagyhetfőn mit fogsz tenni, Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?” „Akkor, Anyám, beteg leszek, A templomba nem mehetek.” „Hát nagykedden mit fogsz tenni, Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?” „Akkor, Anyám, vándorolok, Az uccákon le- s feljárok.” „Hát nagyszeredán mit fogsz tenni, Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?” „Akkor, Anyám, hamis Júdás Engem harminc pénzért elád.” „Hát nagycsütörtökön mit fogsz tenni, Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?” „Anyám, Geccemányi kertben Felmenek az Olajok hegyikben.” Jézus Geccemányi kertben, Fenn az Olajok hegyikben, Térgyen állval imádkodzik, Piros vérvel izzadodzik.

„Hát nagypénteken mit fogsz tenni, Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?” „Akkor, Anyám, egy keresztre Fel leszek én majd feszítvel. Te a kereszt alatt leszel, Szent kezedvel el nem érhetsz, Szent kezedvel el nem érhetsz, Szűz öledbe le nem tehetsz.” „Hát nagyszombaton mit fogsz „Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?” „Akkor, Anyám, koporsómban Bészállok a gyászos síromba.” „Húsvét napján mit fogsz tenni, Szent Fiam, mit fogsz művelni?” „Akkor, Anyám, feltámadok, A mennyországban uralkodok. Húsvét után ötven napra, Piros Pünközsd hajnalára, Elkűdöm a Vigasztalót, A fejérszínű Galambot. Pünközsd után nyócvan napra, Nagyboldogasszony napjára, Felviszlek a mennyországba, A mennyei boldogságba.” Amment.

    Az Aranymiatyánk bemutatására a PAX TV készített egy nagyon szép filmet , amiben Teodóz atyát is megszólaltatták.

    Aki csak az éneket szeretné meghallgatni Teodóz atya előadásában, itt teheti meg.

    Ha valaki szép női hangon szeretné meghallgatni, ezt javasoljuk.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Ahhoz, hogy valaki megértse, miért kapta Bonaventura a szeráfi doktor címet, igencsak el kell merülni a műveiben. A mai rohanó világban erre kevés a lehetőség. Néhány érdekesség megvilágítja azt a távoli múltat, amit nálunk évtizedeken át csak „sötét középkornak” neveztek. Volt benne sötétség, de Jézus keresztje is fénylett.

Bonaventura Bagnoregioban született, 1217-ben vagy 1218-ban. Lyonban halt meg, 1274. július 15-én.
Kortársa és barátja Aquinói Szent Tamás (Roccasecca, 1225. január 28. – Fossanova, 1274. március 7.).
Lelki nagyságukat jól mutatja, hogy annak ellenére maradtak mindhalálig jó barátok, hogy mind a teológiai, mind a filozófiai gondolkodásuk eltérő volt. Bonaventura nem volt nagy véleménnyel a filozófiáról, de a teológiát sem tartotta túl sokra. Véleménye szerint mindegyiknél fontosabb az Istenhez fűződő személyes kapcsolat kialakítása.

A pápától hazatérőben útközben egyszerre megbetegednek, Tamás meg is hal. Bonaventura túlélte barátját, de nem sokkal, mert még ugyanabban az évben, július 15-én, „váratlanul” meghal. Amikor a bíborosi kalapot megkapta, nem örült neki. Azt mondta, felettébb veszélyes ez. Vélelmezhetjük, hogy a bíborosok halála érte utol. Nos, itt van egy sötét folt.
Szent Tamástól tudjuk: egy teológiai kérdésről vitáztak, amikor a barátja feje fölött fényes kereszt jelent meg, a szájából pedig fénysugarak jöttek ki. Rögtön rájött, hogy kinek helytálló az álláspontja.

Tamás egyszer szétnézett a barátja szobájában. Csupa egyszerű, közismert írást látott. Egy polcot azonban függöny takart el. Úgy gondolta, ott vannak azok a „csoda” másolatok (könyvnyomtatás előtti időkben vagyunk!), amikből zseniális írásaihoz merít. Megkérte hát a barátját: mutassa meg a takargatott könyveit. Bonaventura készségesen elhúzta a függönyt. Egyetlen feszület állt mögötte...

És valóban, Bonaventura mindent a Szent Kereszt, a megváltás szempontjából vizsgált. Ezért, ha valaki arra gondolna Szűz Mária zsoltárai miatt, hogy – mai kifejezéssel élve – Bonaventura Mária centrikus volt, nagyon téved. Bonaventura határozottan és egyértelműen Jézus centrikus volt! Ebből következik az ő Mária tisztelete.

Itt látható Szent Bonaventuráról egy festmény.


 
Vittore Crivelli (1440-1501) olasz festő mai szemnek meglepő, gyönyörű alkotása ez. Egy francia magánmúzeumban (Musée Jacquemart-André, Párizs) található. Címe: Szent Bonaventura a megváltás fájával.

A megváltás fája alatt Jézus családfáját értjük. A bíboros (kalapja a bal kezén lóg) elmélyülten és meghatódottan szemléli a jobb kezében tartott, szentségtartó alakú fát. Mellette egy hatalmas, „égig érő” fa áll, ami a földet az éggel kapcsolja össze. Ugyanannak a dolognak egy más szempontú ábrázolása ez. A nagy fán a megváltás gyümölcsei lógnak. E gyümölcsök mind meghatározott, akkor még – a korai reneszánszban – többnyire mindeki számára ismert, világos jelentéssel bírtak. Ezek értelmét ma is ismerjük.

A szent előtt imádkozó szerzetes kis alakja Bonaventura nagyságát hangsúlyozza.
A szent kezén a stigmatizáció jelei láthatóak. Bonaventura azonban nem volt stigmatizált. Itt azonban nincs szó tévedésről. Abban az időben az volt a szokás, hogy a szentek szent mivoltát így jelölték. Mivel ez a gyakorlat zavart okozott, később ez az ábrázolási mód pápai tilalom alá került.
Van még egy érdekes elem a képen. A kis alakú szerzetes fölött, tőle kissé balra, egy uborka látható. Tapasztalatunk szerint az uborka szimbolikáját kevesen ismerik. A Magyar Katolikus Lexikon hosszan ír a növények szimbolikájáról, de az uborka nincsen benne. Az uborka a megváltás szimbóluma.
Életrajzírói kiemelik, hogy Bonaventura lényének legszembetűnőbb vonása a jóság volt.

Szent Bonaventura magyar nyelven elérhető írásainak jegyzékét a Források oldalon találja.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Megjelent Szent Bonaventura: A Boldogságos Szűz Mária zsoltárkönyve.
Ez a mű keletkezésétől kezdve a Szűzanya dicséretek kiinduló pontja.

A XIII. században felerősödő Mária-tisztelet nyomán a szerzetesrendek szerettek volna Mária zsolozsmát is imádkozni, de ilyen nem  állt rendelkezésre. A ferences rend első generálisa, Szent Bonaventura ezt a hiányt töltötte be a Boldogságos Szűz Mária zsoltárkönyvével. (Részletesebben ld. itt.)

Bár már 1660-ban lefordították magyar nyelvre is, az a könyv nem hozzáférhető. Sok átírt részlet és tévesen Bonaventurának tulajdonított ima kering kéziratokban.

E zsoltárkönyv évszázadokon át a Mária dicséretek ősforrása volt. Számtalan feldolgozása, átdolgozása készült, hozzáigazítva a helyi igényekhez. A szerzeteseken kívül a hívő katolikusok is rendszeresen imádkozták a zsoltárokat és a kis könyvben található ún. kantikumokat. Tartalmaz egy Szűzanyát dicsőítő éneket és egy nagyon szép litániát is.

Bonaventura Mária zsoltárai a Szűzanyát szeretők rendszeres napi imádságának ma is kiváló segítője lehet. Mindenki úgy osztja be, ahogyan azt lelki igényei és lehetőségei megszabják.

Hisszük, hogy imáik során egyre jobban megismerik és megszeretik a Szűzanyát, és ezáltal is közelebb tudnak kerülni az ő Szent Fiához, aki nélkül senki nem juthat az Atyához. (Jn 14,6)

A könyv elektronikus változatai innen tölthetők le.  Nyomtatott könyv Dr. Nehéz Márta Mirjam OCDS-től rendelhető meg a szuzanya@t-online.hu
email címen.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

 Jézus fogantatását, Urunk megtestesülését (Conceptio Domini, Conceptio Christi) ünnepeljük Gyümölcsoltó Boldogasszony főünnepén. Mivel idén március 25-e a nagyhétre esett, kivételesen a húsvét nyolcada utáni hétfőn, április 8-án ünnepeljük Urunk születésének hírüladását.
Érdekessége ennek az időpontnak, hogy ez majdnem egybeesik a keleti egyház  időpontjával, ők ugyanis – a naptáruk eltérése miatt –  április 7-én ünneplik  az általuk  Örömhírvételnek (A legszentebb Istenszülő örömhírvételének) nevezett ünnepet, ami egyébként hozzánk is a keleti egyházból érkezett.

Ahogyan jeleztük, az ünnep időpontja eredetileg március 25-e. Az áthelyezés indokolt, de ez okozott némi zavart. Évek óta próbálkozunk a nők köszöntésének eredeti, magyar időpontját helyreállítani, és a nemzetközi munkásmozgalomhoz kötődő, a bolsevista forradalom első sikerét jelző dátum (Miklós cár lemondása, Kerenszkij-féle hatalomátvétel) helyett az évszázadokon át szokásos időpontra tegyük vissza, azaz március 25-re. Az idén viszont az egyházi ünnep - ahogyan említettük - a nagyhétre esett volna, a nagyhét pedig nem alkalmas ilyen ünneplésre, ezért áthelyezték.

Javasoljuk elolvasni a Magyar Kurír nagyon szép és tartalmas cikkét a mostani ünnepünkről.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---