Rosa
Maria Mystica
A Zarándok-madonna A
világon nagyon sokfelé ismerik az ún. Zarándok-madonnát. A jellegzetes
kiképzésű szobrok Magyarországon is régóta közkedveltek. Híveink igaz
ragaszkodással és szeretettel viszik házukba, s imádkoznak előtte. A
Zarándok-madonna szobrok különféle méretben, de azonos kivitelben
készültek. Jellemző rájuk az összetett kéz és a három (fehér, piros és
aranysárga) rózsa mell magasságában. A felirat (Maria Rosa Mystica)
jelentése: Titkosértelmű Rózsa. (A rózsák a Szent Szűz világhoz
intézett három legfontosabb kérését jelentik: a fehér az imát, a piros
az engesztelést és vezeklést, az aranysárga pedig a bűnbánatot.)
A Rosa Maria
Mystica-szobrok története A
Rosa Maria Mystica-szobrok története az olaszországbeli Montichiarihoz
fűződik, ahol egy ápolónővér, Pierina Gilli kapta meg a Szent Szűztől
mindazokat a tudnivalókat, amelyeket a világgal ismertetnie kellett. A
látnok 1947 tavaszától 35 alkalommal találkozott égi anyánkkal. Pierina
természetesen leírta élményeit és mindazokat a közléseket, amelyekkel a
Szent Szűz megbízta.
A montichiaribeli eseményekből is
világosan láthatjuk, mennyire találékony a Boldogasszony szeretete, s
mi mindenre képes azért, hogy felrázza a bűnében tespedő világot. Egyik
helyen az Egyház Anyja így panaszkodott: „Mennybe felvitelem után
mindig mint anya és mint közvetítő álltam isteni Fiam, Jézus Krisztus
és az egész emberiség közé. Az évszázadok alatt milyen sok kegyelmet...
mennyi jótettet adtam..., mennyi büntetést visszatartottam..., hányszor
látogattam a földre, hogy üzenetet hozzak... de az emberek tovább
folytatják az Úr megsértését...” Majd így folytatja: „imádkozz,
imádkozz leányom, és másokkal is imádkoztass...! Óh, az emberiség
rohan, rohan a nagy pusztulása felé...! Sok lélek megy veszendőbe...”
A
Szent Szűz valamennyi jelenésének, üzenetének ez a legfontosabb
mondanivalója. Sok lélek megy veszendőbe, s ezt a folyamatot
mindenképpen meg kell állítani. A jelenés asszonya felszólítja
Pierinát: „Mondd meg mindenkinek, hogy imára van szükségem. Imára, hogy
Isten gyermekei visszatérjenek a hithez és az Isten szeretetéhez. Az
idők sötétek lesznek, zűrzavarral és rémülettel telve. De ha imádkoznak
és vezekelnek, akkor ez az anyai Szív kiesdi az Úrtól..., hogy
visszatérjen a világosság, a szeretet és a béke az egész világra...
Pierina! Mondd meg mindenkinek: elvárom közreműködésüket...”
Láthatjuk,
az Egyház Anyjának felhívása egyre sürgetőbb, mindenkit meghív a
lélekmentésre. A vállalkozó szellemű hívek fáradozása az ígéretek
szerint megtermi gyümölcsét és jutalmát. „A legfeltűnőbb csoda
gyermekeim visszatérése lesz az igaz hithez! Az Úr valóságos
szeretetéhez! Ezt követi majd az újraegyesülés és béke az egész
világnak!” Az üzenetekből kitűnik, hogy mindaz, aki megfogadja a
Szűzanya felhívását, nagy kegyelmek várományosa. Új elemként jelenik
meg az üzenetek terjesztőinek szóló ígéret: „Az Úrtól túláradó áldást
kérek minden gyermekemre, aki segít, hogy engem jobban szeressenek,
megismerjenek és bátran dolgoznak azon, hogy kívánságaimat, amelyeket
kinyilvánítottam, teljesítsék. Mindannyiuknak anyai szeretetemet ígérem
az Úr áldásával... áldásom szálljon minden gyermekemre, aki engem
szeret és segít, hogy mások is szeressenek!”
A
Zarándok-madonna befogadása és körbehordozása a Szent Szűz szavai
szerint sok kegyelem forrása. (Egyes források szerint a hajlékra is
védelmet jelent, amely befogadja őt.) „Ahová csak elviszik a
Zarándok-madonnát, oda én magam érkezem valóban, angyalok egész serege
kísér, akik magasztalják az Urat... oda magammal viszem az Úr kegyelmét
és anyai szívem szeretetét. Kívánatos, hogy még több otthon adjon
néhány napra szállást Magyarországon is a Mária- szobornak, és
imádkozzanak előtte.
Isten csodálatos
gyógyulásokkal,
forrás fakasztásával (Fontanelle) és feltűnő megtérésekkel igazolta
Pierinát. A Szent Szűz a következő kérések tolmácsolására
kérte a látnokot:
1.) A Boldogasszony minden jelenés alkalmával hangoztatja az
imára, a bűnbánatra és az engesztelésre szóló felhívását.
2.) Minden hónap 13. napja
Mária-nap legyen.
3.) Július 13-a legyen a Rosa
Maria Mystica ünnepe.
4.) Aki csak teheti, október
13-án, az engesztelő szentáldozás világnapján járuljon szentáldozáshoz.
5.) December 8-án dél körül tartsuk meg a kegyelem óráját
(szentségimádás, engesztelőóra, szentmise stb.) a világ üdvéért.
6.) Akinek módjában áll,
menjen vezeklő zarándoklatra a fontanellei forráshoz.
Rosa Maria
Mystica üzenet elfogadottsága Igen
sok püspök és pap elfogadta a Rosa Maria Mystica üzenetét. Azt is
elmondjuk, hogy a Zarándok-madonna szobra a világ számos templomának
főoltárán kapott helyet. XXIII. János pápa 1962. május elején, VI. Pál
pápa pedig 1969. május 5-én és 1972. április 30-án mondott beszédeiben
felszólította a híveket, hogy a Szűzanyához, mint a Rosa Mysticához
forduljanak. (1975. október 7-én VI. Pál pápának is ajándékoztak egy
Mystica-szobrot.) A Rosa Maria Mystica-szobrok és a róluk készült képek
közül 1977. és 1989. között 63 könnyezett 22 országban.
Az
elkészített Rosa Maria Mystica-szobrokat Montichiariba, a jelenés
helyére szállítják, s itt a látnok szerint első szombaton délben a
Szent Szűz megáldja azokat. Ezeket a fontanellei forrásnál megáldott
szobrokat korábban Essenből lehetett beszerezni. A
szobrokat sorszámmal látták el. Számuk 1989-ben 600,
2000-ben tízezer körül lehetett a világon. Ezeket a szobrokat az esseni
központ sorszámozta, s erről hiteles igazolást is mellékelt.
Három méretben készültek: 30, 60 és 120 cm. A kisebb otthonokba, a
középső már alkalmas templokba is, a legnagyobbak jellemzően
templomokba kerültek.A templomba kerülő szobrok költségeit egy időben
egy derék német atya fedezte.
A
könnyező Mária szobrokról nyilván minden Mária tisztelő hallott.
Figyelemre méltó, hogy 1977 és 1989 között világszerte 63 ilyen Rosa
Mystica szobor, illetve a szoborról készült kép könnyezett, összesen 22
országban!
Könnyező Rosa Mystica szobrok
A galgahévízi Könnyező Szűzanya szobor is ebbe a szoborcsaládba
tartozik. Erről
részletesen beszámoltunk.
Forrás: P. Antalóczi Lajos: Jelenések,
üzenetek és a jövő. Kisboldogasszony Plébánia, Eger, 1991. 2. kiadás és
2000. 4. kiadás ( A hivatkozott kiadások között - az aktualizálás miatt
- vannak eltérések.)
Képek:
Robert Ernst: Lexikon der Marienerscheiungen. Altötting/Obb., 1989. Anton Ruhland Verlag