Ez az ünnep
nem tartozik a főbb Mária-ünnepek közé. Eredetileg az ágostonos rend
saját ünnepe volt és Itáliában terjedt el. Magyarországon a
Pozsony-virágvölgyi híres búcsújáró hely kegyképe iránti tisztelet
nyomán vált ismertté.
A világegyház április 26-án ünnepli a
Szent Szűznek azt az anyai készségét, hogy jó tanáccsal tudja segíteni
gyermekeit. Nem véletlenül nevezi őt a Lorettói litánia a „bölcsesség
székének”, sőt, XIII. Leó pápa kiegészítette a litániát „a jó tanács
Anyja” titulussal, mégpedig a Róma közeli Genazzanóban történt csodás
események hatására.
De
mi is történt II. Pál pápasága idején, 1467-ben? A törökök
Albániát ostromolták, és veszélyben forgott Shkodra városkája is. A
hódítók házakat és templomokat romboltak le, gyújtottak fel, és a nem
muzulmán hitűeket rabszolgasorba hajtották. Érthető, ha a keresztény
lakosság tömegesen menekült a muszlim uralom elől.
Két bátor
nemes férfiú, akik szintén hazájuk elhagyására készültek, fájdalmasan
gondoltak templomuk Mária-freskójára, mely oly sokszor volt
vigasztalásukra.
Könnyek közt kérték a Jó tanács Anyját, mitévők legyenek, hogy megőrízhessék őt a mohamedánok dühétől.
Azon
az éjszakán álmukban a Boldogasszony megmondta nekik, hogy készítsenek
elő mindent országuk elhagyásához, de hozzátette, hogy ő maga is
visszavonul Shkodrából, arra kérve őket, hogy kövessék a képet. A két
barát bár kevéssé értette, hogy miként követhetnek egy freskót, de
másnapra készen álltak és elmentek a szentélybe. Nagy benső bizalommal
térdeltek le a Szűzanya lábaihoz, amikor a freskó elkezdett leválni a
falról, és felhőbe burkolózva elhagyta a templomot. Látták, amint
felemelkedett az égre, és ők bizony alig bírták követni. Annak
ellenére, hogy éjjelente tűzoszlopként világított, Rómában egyszeriben
mégis eltűnt a szemük elől. Sorra járták a nagy templomokat, keresve –
de hiába.
II. Pál pápa (1417-1471) | Útban a freskó után |
1467.
április 25-én azonban a Mária-freskó Szent Márk napján megállapodott a
Rómától 25 mérföldre fekvő város, Genazzanó épülő ágostonos templomában.
Aznap
éppen vásár volt a városkában, és a környékről összegyűlt sokaság
templomi zászlókkal, ájtatosan énekelve ünnepelte Szent Márk napját.
Amikor esteledni kezdett, a vásártéren egy égi tüneményre lettek
figyelmesek. Könnyű felhő szállt le az égből, és rátelepedett az épülő
templom egyik belső falára.
Amikor
a felhő szerteoszlott, az összesereglett néptömeg betódult a félig kész
templomba, és ott egy 'Mária a kisded Jézussal' festményt látott, amely
azelőtt nem volt ott, ráadásul egyszeriben a város összes harangja
önmagától megszólalt.
A nép, amint ámulatából magához tért,
rögtön elkezdte segítségül hívni a képen látható Szűz Máriát a
Kisdeddel, mert meggyőződésük volt, hogy egyenesen a Mennyből szállt
alá.
Isten
Anyja nem maradt adósuk, és megjutalmazta a hódolatot azzal, hogy sok
szegény betegnek visszaadta az egészségét. Az akkori feljegyzések
szerint 110 nap alatt 171 hivatalosan megállapított csoda történt. A
csodatevő képet el is nevezte a nép Mennybéli Boldogságos Szűznek.
Ezen
titulussal egészen addig szólongatták az édes Szűzanyát, míg meg nem
jelent két idegen, a horvát és albán származású nemesember, akik azt
állították, hogy ők ismerik a kegyképet és a saját városukban volt az
eredeti helye. Elmesélték, hogy a muszlimok sorra foglalják el
városaikat és ha a keresztények élni akarnak, menekülniük kell. Az ő
lakhelyük is hamarosan uralmuk alá kerül, ezért ők, hogy megelőzzék a
kép elpusztítását, elhatározták, hogy valamiképp biztonságba helyezik a
falfreskót. A kép azonban szemük láttára levált a falról és egyenesen
ide szállt, és bár szem elől tévesztették, de amint hírét vették, hogy
Genezzánóban feltűnt egy csodatevő kép, idejöttek és nagy örömmel
ismerték fel a shkodrai Segítő Szűzanyát!
Eddig tartott a két vándor elbeszélése.
Az
ügy nagy port vert fel, és a Szentszék is értesült róla. II. Pál pápa az
eseményeket szigorúan kivizsgáltatta, nehogy a hívek csalásnak essenek
áldozatául. Püspöki bizottságot küldött Shkodrába, hogyha még áll a
templom, állapítsák meg a történet hitelességét.
Azok mindent
úgy találtak, ahogy a két nemesember elbeszélte, vagyis a régóta
tisztelt freskó valóban eltűnt a shkodrai templomból, sőt a szentély
falán pontosan hiányzik a helye. A kép rendkívüli törékenysége miatt a
titokzatos és csodálatos angyali átszállítás szintén egyértelmű és
tagadhatatlan volt.
A kép vizsgálata során megállapították, hogy nem vászonra, vagy fára van festve, hanem egy tojáshéj
vékonyságú vakolatra, és nincs az a mesterember, aki a freskót ilyen
vékonyságban le tudná választani a falról anélkül, hogy a kép súlyosan
ne károsodna.
A hitelesítés után a templom építése tovább
folytatódott, és három év múlva teljesen elkészült. A templomban
található domborművek, festmények és feliratok a kegykép csodás
történetét mesélik el, mert a Szűzanya a kép előtt imádkozó
építőket és művészeket számtalan jó tanáccsal sugalmazta. A csodák
nyomán el is nevezték Őt a "Jó tanács Anyjának".
A nyomozás jegyzőkönyvei még mindig megtalálhatók a Vatikán levéltárában.
A
Madonna képe akkoriban és most is minden alátámasztás és
kiegyensúlyozás nélkül van a helyi oltár felett. Az alsó részének csak
egy kicsiny része érintkezik a kápolna falából kiálló párkánnyal. A
bizottság tagjai ezt a jelenséget úgy ellenőrizték, hogy a kép
tetejétől az aljáig egy vékony zsinórt húztak át a kép mögött és körül,
megállapítva, hogy lényegében felfüggesztés nélkül lebeg!
Mindezek az eredmények meggyőzték a pápát, hogy a Szent Freskó gyakorlatilag a Loretói Házhoz hasonló átszállítás csodája.
Azóta
híres búcsújáróhely lett Genazzano, és zarándokok ezrei keresik fel,
köztük püspökök, bíborosok és pápák is. VIII. Orbán pápa – aki
egyébként igen körültekintő volt a természetfeletti dolgok ügyében – az
1630-as pestisjárvány idején maga is elzarándokolt Genazzanóba, hogy
kérje a Szűzanya hathatós segítségét. VI. Pius pápa 1789-ben az ünnepet
áttette április 26-ra, hogy ne ütközzék Szent Márk napjával.
A
II. világháború alatt a templom nagy része megsemmisült, de a Jótanács
Anyja kegykép sértetlen maradt, és napjainkban is számos csoda fűződik
hozzá világszerte.
XII. Piusz pápa, aki egész pápaságát a Jó
tanács Anyja védelme alá helyezte, 1953. január 23-án egy imádságot írt
a Jó tanács Anyja tiszteletére, mellyel nehéz döntések idején mi is
kérhetjük közbenjárását.
Így hangzik:
Szűzanyánk,
megindít minket a fájdalmas bizonytalanság az igaz és a jó keresése és
elsajátítása közben, ezért lábad elé borulunk, és a Jó tanács Anyja
édes titulusával fordulunk Hozzád. Könyörögve kérünk, siess
segítségünkre jelen időnkben, amikor a gonosz, kihasználva az emberek
megtéveszthetőségét, romlásunkra törekszik, sötét tévútra vezetve az
elméket és a szíveket.
Ó, Bölcsesség Széke és Tengernek Csillaga!
Világosítsd meg a kételkedés és tévedés áldozatait, hogy ne térítse el
őket a jónak álcázott gonosz. Erősítsd meg őket a szenvedélyek és a
bűn ellenséges és romlásra vivő erőivel szemben.
Jó tanács
Anyja! Esdd ki legsürgetőbb kérésünk meghallgatását –
ezt és ezt – és
kérd számunkra Isteni Fiadtól az erény szeretetét és az erőt, hogy a
kétséges és nehéz helyzetekben az üdvösségünkhöz vezető utat tudjuk
választani.
A Te kezed által támogatva, sértetlenül járhatunk az
úton, amelyet Jézus, a mi Megváltónk tanított igéjében és példájával,
követve a te anyai Csillagod az élet csataterén keresztül,
biztonságban, míg el nem érünk az üdvösség kikötőjébe, hogy az örökké
tartó békét élvezhessük Veled. Ámen.
A Jó tanács Anyja-kegykép
története is arról győz meg bennünket, hogy a keresztény ember nem
csalatkozik, ha megpróbáltatásaiban a Boldogságos Szűz pártfogásába
veti bizalmát. Ünnepén a képre tekintve, feltétlen mondjuk el a
fenti, vagy a "Most segíts meg Mária" imát!
A cikk szerzője Begyik Tibor OCDS( A szerzőnek a Szeretetláng blogon 2020-ban négy részletben megjelent írásának összeszerkesztett változata.)