Ez az ünnep nem tartozik a főbb Mária-ünnepek közé. Eredetileg az ágostonos rend saját ünnepe volt és Itáliában terjedt el. Magyarországon a Pozsony-virágvölgyi híres búcsújáró hely kegyképe iránti tisztelet nyomán vált ismertté.

A világegyház április 26-án ünnepli a Szent Szűznek azt az anyai készségét, hogy jó tanáccsal tudja segíteni gyermekeit. Nem véletlenül nevezi őt a Lorettói litánia a „bölcsesség székének”, sőt, XIII. Leó pápa kiegészítette a litániát „a jó tanács Anyja” titulussal, mégpedig a Róma közeli Genazzanóban történt csodás események hatására. 

 De mi is történt II. Pál pápasága idején, 1467-ben?  A törökök Albániát ostromolták, és veszélyben forgott Shkodra városkája is. A hódítók házakat és templomokat romboltak le, gyújtottak fel, és a nem muzulmán hitűeket rabszolgasorba hajtották. Érthető, ha a keresztény lakosság tömegesen menekült a muszlim uralom elől.

Két bátor nemes férfiú, akik szintén hazájuk elhagyására készültek, fájdalmasan gondoltak templomuk Mária-freskójára, mely oly sokszor volt vigasztalásukra.

Könnyek közt kérték a Jó tanács Anyját, mitévők legyenek, hogy megőrízhessék őt a mohamedánok dühétől.

Azon az éjszakán álmukban a Boldogasszony megmondta nekik, hogy készítsenek elő mindent országuk elhagyásához, de hozzátette, hogy ő maga is visszavonul Shkodrából, arra kérve őket, hogy kövessék a képet. A két barát bár kevéssé értette, hogy miként követhetnek egy freskót, de másnapra készen álltak és elmentek a szentélybe. Nagy benső bizalommal térdeltek le a Szűzanya lábaihoz, amikor a freskó elkezdett leválni a falról, és felhőbe burkolózva elhagyta a templomot. Látták, amint felemelkedett az égre, és ők bizony alig bírták követni. Annak ellenére, hogy éjjelente tűzoszlopként világított, Rómában egyszeriben mégis eltűnt a szemük elől. Sorra járták a nagy templomokat, keresve – de hiába.

II. Pál pápa (1417-1471)

Útban a freskó után

1467. április 25-én azonban a Mária-freskó Szent Márk napján megállapodott a Rómától 25 mérföldre fekvő város, Genazzanó épülő ágostonos templomában.

Aznap éppen vásár volt a városkában, és a környékről összegyűlt sokaság templomi zászlókkal, ájtatosan énekelve ünnepelte Szent Márk napját. Amikor esteledni kezdett, a vásártéren egy égi tüneményre lettek figyelmesek. Könnyű felhő szállt le az égből, és rátelepedett az épülő templom egyik belső falára.


Amikor a felhő szerteoszlott, az összesereglett néptömeg betódult a félig kész templomba, és ott egy 'Mária a kisded Jézussal' festményt látott, amely azelőtt nem volt ott, ráadásul egyszeriben a város összes harangja önmagától megszólalt.

A nép, amint ámulatából magához tért, rögtön elkezdte segítségül hívni a képen látható Szűz Máriát a Kisdeddel, mert meggyőződésük volt, hogy egyenesen a Mennyből szállt alá.



Isten Anyja nem maradt adósuk, és megjutalmazta a hódolatot azzal, hogy sok szegény betegnek visszaadta az egészségét. Az akkori feljegyzések szerint 110 nap alatt 171 hivatalosan megállapított csoda történt. A csodatevő képet el is nevezte a nép Mennybéli Boldogságos Szűznek.

Ezen titulussal egészen addig szólongatták az édes Szűzanyát, míg meg nem jelent két idegen, a horvát és albán származású nemesember, akik azt állították, hogy ők ismerik a kegyképet és a saját városukban volt az eredeti helye. Elmesélték, hogy a muszlimok sorra foglalják el városaikat és ha a keresztények élni akarnak, menekülniük kell. Az ő lakhelyük is hamarosan uralmuk alá kerül, ezért ők, hogy megelőzzék a kép elpusztítását, elhatározták, hogy valamiképp biztonságba helyezik a falfreskót. A kép azonban szemük láttára levált a falról és egyenesen ide szállt, és bár szem elől tévesztették, de amint hírét vették, hogy Genezzánóban feltűnt egy csodatevő kép, idejöttek és nagy örömmel ismerték fel a shkodrai Segítő Szűzanyát!

Eddig tartott a két vándor elbeszélése.

Az ügy nagy port vert fel, és a Szentszék is értesült róla. II. Pál pápa az eseményeket szigorúan kivizsgáltatta, nehogy a hívek csalásnak essenek áldozatául. Püspöki bizottságot küldött Shkodrába, hogyha még áll a templom, állapítsák meg a történet hitelességét.

Azok mindent úgy találtak, ahogy a két nemesember elbeszélte, vagyis a régóta tisztelt freskó valóban eltűnt a shkodrai templomból, sőt a szentély falán pontosan hiányzik a helye. A kép rendkívüli törékenysége miatt a titokzatos és csodálatos angyali átszállítás szintén egyértelmű és tagadhatatlan volt.

A kép vizsgálata során megállapították, hogy nem vászonra, vagy fára van festve, hanem egy tojáshéj vékonyságú vakolatra, és nincs az a mesterember, aki a freskót ilyen vékonyságban le tudná választani a falról anélkül, hogy a kép súlyosan ne károsodna.

A hitelesítés után a templom építése tovább folytatódott, és három év múlva teljesen elkészült. A templomban található domborművek, festmények és feliratok a kegykép csodás történetét mesélik el, mert a Szűzanya a kép előtt imádkozó építőket és művészeket számtalan jó tanáccsal sugalmazta. A csodák nyomán el is nevezték Őt a "Jó tanács Anyjának".

A nyomozás jegyzőkönyvei még mindig megtalálhatók a Vatikán levéltárában.

A Madonna képe akkoriban és most is minden alátámasztás és kiegyensúlyozás nélkül van a helyi oltár felett. Az alsó részének csak egy kicsiny része érintkezik a kápolna falából kiálló párkánnyal. A bizottság tagjai ezt a jelenséget úgy ellenőrizték, hogy a kép tetejétől az aljáig egy vékony zsinórt húztak át a kép mögött és körül, megállapítva, hogy lényegében felfüggesztés nélkül lebeg!

Mindezek az eredmények meggyőzték a pápát, hogy a Szent Freskó gyakorlatilag a Loretói Házhoz hasonló átszállítás csodája.



Azóta híres búcsújáróhely lett Genazzano, és zarándokok ezrei keresik fel, köztük püspökök, bíborosok és pápák is. VIII. Orbán pápa – aki egyébként igen körültekintő volt a természetfeletti dolgok ügyében – az 1630-as pestisjárvány idején maga is elzarándokolt Genazzanóba, hogy kérje a Szűzanya hathatós segítségét. VI. Pius pápa 1789-ben az ünnepet áttette április 26-ra, hogy ne ütközzék Szent Márk napjával.

A II. világháború alatt a templom nagy része megsemmisült, de a Jótanács Anyja kegykép sértetlen maradt, és napjainkban is számos csoda fűződik hozzá világszerte.



XII. Piusz pápa, aki egész pápaságát a Jó tanács Anyja védelme alá helyezte, 1953. január 23-án egy imádságot írt a Jó tanács Anyja tiszteletére, mellyel nehéz döntések idején mi is kérhetjük közbenjárását. 

 
Így hangzik:

Szűzanyánk, megindít minket a fájdalmas bizonytalanság az igaz és a jó keresése és elsajátítása közben, ezért lábad elé borulunk, és a Jó tanács Anyja édes titulusával fordulunk Hozzád. Könyörögve kérünk, siess segítségünkre jelen időnkben, amikor a gonosz, kihasználva az emberek megtéveszthetőségét, romlásunkra törekszik, sötét tévútra vezetve az elméket és a szíveket.

Ó, Bölcsesség Széke és Tengernek Csillaga! Világosítsd meg a kételkedés és tévedés áldozatait, hogy ne térítse el őket a jónak álcázott gonosz. Erősítsd meg őket a szenvedélyek és a bűn ellenséges és romlásra vivő erőivel szemben.

Jó tanács Anyja! Esdd ki legsürgetőbb kérésünk meghallgatását – ezt és ezt –  és kérd számunkra Isteni Fiadtól  az erény szeretetét és az erőt, hogy a kétséges és nehéz helyzetekben az üdvösségünkhöz vezető utat tudjuk választani.

A Te kezed által támogatva, sértetlenül járhatunk az úton, amelyet Jézus, a mi Megváltónk tanított igéjében és példájával, követve a te anyai Csillagod az élet csataterén keresztül, biztonságban, míg el nem érünk az üdvösség kikötőjébe, hogy az örökké tartó békét élvezhessük Veled. Ámen.

A Jó tanács Anyja-kegykép története is arról győz meg bennünket, hogy a keresztény ember nem csalatkozik, ha megpróbáltatásaiban a Boldogságos Szűz pártfogásába veti bizalmát.  Ünnepén a képre tekintve, feltétlen mondjuk el a fenti, vagy a "Most segíts meg Mária" imát!


A cikk szerzője Begyik Tibor OCDS
( A szerzőnek a Szeretetláng blogon 2020-ban négy részletben megjelent írásának összeszerkesztett változata.)

---